21792. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék fúrt aknák függélyességének megállapítására

Megjelent 1901. évi julius lió 18-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 21792. szám. XH/a. OSZTÁLY. Eljárás és készülék fúrt aknák függélyességének megállapítására. WACHE ALFONZ MÉRNÖK BOROSZLÓBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 deczember hó 5-ike. A jelen találmány tárgyát képező eljárás és készülék segélyével valamely fúrtakna tengelyének a függélyes iránytól való eltérése bármely mélységben megmérhető, valamint az akna mélysége is s az eljárás abban áll, hogy a drótkötélen függő súlyt, miután azt a meghatározott mélységbe lebocsátottuk, ezen helyzetében rögzítjük s erre a kötelet megfeszítjük. Az akna tengelyének a függélyes iránytól való eltérése, valamint az akna mélysége oly módon mérhető meg, hogy a drótkötélre erősített súlyt (Mannesmann-féle csövet) az aknába lebocsátjuk s a kötélnek az akna fölött kifeszített fonalkereszt középpontjától való távolságából az akna tengelye és a függélyes irány közötti eltérést meghatározzuk. Az akna mélységét egyszerűen a kötél hossza adja. A mellékelt rajzlap 1. ábráján egy rendellenes akna alsó és fölső szakasza van föltüntetve, hol (x) a függélyes irány, (y) a drótkötélnek a megejtett mérések alkalmával talált valódi helyzete, (z) pedig az eltérések meghatározása végettalapul fölvett helyzet. A Mannesmann cső súlya a kötél hosszához képest igen csekély arra, hogy a kötelet megfeszíthesse, tehát rendellenes aknáknál, mint az 1. ábrán látható, az (y) kötél nem képez egyenes vonalat a fölfüggesztési pont és a súly között, hanem parabolát. Természetesen a parabolának az akna nyílása fölött kifeszített fonalkereszt középpontjától azaz a valódi függélyes iránytól való eltérése, kisebb lesz, mint a fölfüggesztési pont és a súly között vont egyenes vonalnak ugyanazon középponttól való távolsága, tehát midőn az aknáknak a függélyes iránytól való eltérését akarjuk megmérni, hamis eredményeket kapunk. (1. ábra). A drótkötélnek a fonalkereszt és a súly közé eső szakasza a drótkötél által képezett parabolikus ív folytán hosszabb lesz, mint a számítás alapjául fölvett egyenes vonalú távolság, tehát, a mélység mérésénél kapott eredmények is hamisak. A fúrt aknában lévő vízoszlopot külső behatások, pl. beömlő források, beáramló gázok stb. folyton befolyásolják, s ennek hatása a kötél rezgésében, hullámzó mozgásában stb. nyilvánul, a mi a számítások pontosságát még inkább csökkenti. Az új eljárás, melynek segélyével majdnem matematikai pontosságú eredményeket lehet elérni, abban áll, hogy a súlyt az aknába való bevezetése után, a kivánt mélységben rögzítjük, úgy hogy a drótkötél