21776. lajstromszámú szabadalom • Gép czigarettának szopókával való ellátására

(N5) rúgó hatása ellenében fölemeltetik és minthogy —mint az a 2. ábrán lát­ható — az exczenterek eme részei után közvetlenül bevágások következnek, a (B) tengely forgásánál az (L) emelő három éle­sen határolt lefelé mozgást végez, melyek azt idézik elő, hogy az (N2) lemez aczi­garettára ütést gyakorol. Mikor a (B12) rész az (03) nyúlvánnyal jön érintkezésbe ezt az (03) nyújtványt és ennek következ­tében az (N) emelőt kissé ismét fölemeli. Miután a (B12) rész az (03) nyújtvány alatt elhaladt, az (N) emelő lesülyedt és az (N2) lemez a kezelendő czigaretta vé­gén fekve marad, — mely az egyengetés befejezte után forgását ismét megkezdi — és a szopókát lesimítja. A (B) tengely további forgása azt idézi elő, hogya(GlO) keret mozgásnak indul, az (L) emelő (L4) karjának legömbölyített (L5) orra az (N) emelőt leemeli a czigarettáról, mely most a (D) tartóból kidobatik. Az (N2) lemez mellett közvetlenül a czi­garetta előre tolt végénél egy görbített (P) leméz van alkalmazva, melyet a (G16) rúdon vagy ennek egy' nyújtványán a (Pl) csavar segélyével megfelelően be lehet ál­lítani. Ennek a lemeznek az a föladata, hogy az alatt, míg az (N2) lemez a czi­garetta szopókáját egyengeti, a szopókát alátámassza. Ez a lemez legczélszerűbben oly közel van a czigaretta végéhez alkal­mazva, hogy a czigaretta vége által csak akkor érintessék, mikor arra az egyen­gető és simító lemez nyomást gyakorol. A (P) lemez vagy az ezt viselő alátámasztás egyúttal az (E2) ütköző emelő elmozdulá­sának határolására is szolgál. Hogy a csíkot a (G) leemelővel töké­letesebb kontaktusba hozhassuk, egy (R) szerktzet is alkalmazható, mely axonome­trikus képben a (7. ábrán) látható. Ez a szerkezet egy a két (R2 R3) nyújtvány­nyal ellátott (A9) tartóra szerelt (Rl) tus­kóból áll. Az alsó (R2) nyújtvány egy (R4) üreggel van ellátva, melyben a (G) le­emelő (Gl) szegmentumán alkalmazott (G4) csap foglal helyet, míg a fölső (R3) nyújtvány rúgó alakjában van kiképezve. Mikor a leemelő (G3) nyújtványához ta­padt csík a leemelő mozgása következté­ben az (Rl) tuskó elé kerül, az alsó (R2) megnyújtás (R4) ürege a (G4) csapot a csíkon áthajtja, míg a rugalmas (R3) megnyújtás a csík fölső részére nyomást gyakorol és ezt a részt a leemelőnek ragasztóanyaggal bevont szomszédos fölü­letével érintkezésbe hozza. Ha parafából vagy más hasonló anyagból készült csíkot használunk, megeshetik, hogy a ragasztó­anyag a csíkon átnyomatik és hogy az (R2 R3) nyújtványokat ez a ragasztóanyag bevonja. Hogy ez meg ne történhessék, oly berendezésekről gondoskodtunk, me­lyek az (R2 R3) megnyújtásokat automa­tikusan megtisztítják. Ugyanis az (A9) állványon egy vízzel telt (R5) tartályt al­kalmazunk, melybe az (Rl) tuskón meg­erősített, nemezből vagy más hasonló anyag­ból készült (R6) csík nyúlik be. Az (A13) állványra szerelt (RIO) vezetéken vezetett (R9) tuskó (R8) karjához kapcsolt (R7) kefe az (R6) szalag és (R2 R3) nyújtvá­nyok fölött mozog, tehát így ezeket az esetleg hozzájuk tapadt ragasztóanyagtól megtisztítja. Az (R7) kefe mozgását a (H17) emelő egyik vége idézi elő, mely az (R2) kar és (Rll) csap között mozog. Oly czélból, hogy akkor, mikor a (G) leemelő által leemelt (K) csík mellső vé­gét az (Ll) leválasztó a leemelőről levá­lasztotta, ez önmagától le ne csúszhassék a leemelőről, hanem csupán csak a kellő hosszaságon választassák le, egy (T) őrt alkalmazhatunk. Ez az őrberendezés részle­tesen a 8. és 9. ábrán látható. A (T) őr a (TI) karra van szerelve, mely a fölső (Gll) vezetéken vezetett (T2) kulisszával áll összeköttetésben. A (T2) kulissza (T3) karélyához a (T4) rúd van kötve, mely az (A9) állvány (T5) kar­jának egy üregén megy át. A kar külső oldalán egy (T6) karmantyúval van ellátva, melyet a rúdon a (T7) csavar segélyével lehet a kellő helyzetben rögzíteni. A(T3) karély egy (T8) spirálrúgó egyik végével van összekapcsolva, melynek másik vége a keret (T9) részéhez vagy más fix pontjá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom