21767. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet Nernst-lámpák fűtőáramkörének önműködő kikapcsolására

szilárdsága oly csekély lehet, hogy azok a saját súlyukon kívül esetleg reájuk ható külső igénybevétel által tartósan kinyúj­tatnak. A többi ábrákban föltüntetett elrendezé­seknél a vassodrony körül a tartályban alkalmas neutrális gázt alkalmazunk. Ugyanis üzemközben az ellenállási sodrony vörös izzásba hozatik és hosszában kissé kiterjed, miközben a környező gázt, a tartályt és még más, a tartályban lévő testeket is fölhevíti, úgy, hogy a sodrony közvetlen szomszéd­ságában föllépő különböző hőtüneményeket az áramkör megszakítására használhatjuk föl. A 8. ábra szerint a tartály belsejében a (27) kamra van elrendezve, mely szűkebb (28) részével a (9) tartály (29) mélyítésébe nyúl. A fűtő test áramkörének egyik vége a (30) kontaktus által képeztetik, mely a (29) mélyítésben lévő (31) higanyba merül. Ha a (9) tartályban lévő gáz fölhevíttetik, akkor ez kiterjedvén, a higanynak egy részét a (28) részbe hajtja és ezáltal a fűtő test áramkörét megszakítja. Világos, hogy ezen elrendezés csak a föltüntetett állásban képes működni, ámbár ha a higanyt egy aneroid­szerkezettel helyettesítjük, akkor az minden állásban fog működni. A 9. ábra az elrendezésnek más fogana­tosítási alakját láttatja, melynél a (33) cső­ben bezárt (32) higanyoszlop a kikapcsoló­nak mozgatható (34) részét hordja. Ha a higanyoszlop kiterjed, akkor megemeli a (34) részt és ezáltal megszakítja az áramkört. Mivel az imént leirt elrendezéseknél a levegő oxygénjének, pornak, stbnek zavaró hatása teljesen ki van zárva, a hőhatásokon kívül az ellenállási sodronynak csekély mág­nesező hatását is fölhasználhatjuk az áram­kör megszakítására. Ilyen elrendezést láttat a 10. és 11. ábra két egymásra merőleges metszetben, a hol is a (3) sodron}' másodfél tekerület gyanánt a (35) mágnestű körül van elrendezve, mely (36) végével a rögzített (37) kontaktussal érintkezik. Ha a (3) sodronyon keresztül áram folyik, akkor ez a (35) mágnestűt a 11. ábrában szakadozott vonalakkal föltün­tetett állásba téríti ki és ezáltal a kívánt hatást idézi elő. Ezen elrendezés azonban csak egyenáram esetén alkalmazható. A 12. ábra szerint a tartályban a (3) sod­ronnyal a (38) cséve sorosan van kap­csolva, melynek magja a (61 ) karra behat­ván, ezt a rögzített (41 ) kontaktusról elemeli. A 13. ábra szerint a (38) cséve a tartá­lyon kívül van elrendezve és a tartály bel­sejében elrendezett, a (61 ) kart hordó (39) magra hat be. A 14. ábrában föltüntett elrendezésnél a (9) tartály belseje két rekeszre van föl­osztva, a mikor is a (40) válaszfalat a fono­gráfok diafragmájához hasonló, ruganyos pl. üveglemez által képezzük. Az alsó rekesz­ben lévő gáz kiterjedvén, a (40) válaszfalat deformálja, mely viszont a (41) és (42) emeltyűk révén az áramkört megszakítja. A 15. ábra szerint az előbbi elrendezés­nél használt rekeszeket két külön tartály­lyal helyettesítjük, a mikor is a kívánt hatást nem mechanikus, hanem hő-hatás által idézzük elő. Ezen elrendezés követ­keztében úgy a kikapcsolót, mint a tartályt is külön-külön kicserélhetjük. A 16. ábra szerint a két rekesz szintén két külön tartály által képeztetik. Itt azon­ban az egyik tartálynak a másik tartály által való befolyásolása megszűnt, a meny­nyiben a (38) cséve a neutrális gázzal meg­töltött külön tartályban elrendezett kikap­csolónak (6l ) karját befolyásolja. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szerkezet Nernst-lámpák fűtő áramköré­nek kikapcsolására, jellemezve egy, az (1) izzó test áramkörében fekvő (3) ba.1-lastellenállás, továbbá egy, a (2) hevítő test áramkörébe igtatott, a mozgatható (6) kapcsoló karral ellátott kikapcsoló által, mely (6) kapcsoló kar az (1) izzó test izzásba jövetelekor a (3) ballast­ellenálláson áthaladó áram munkaképes­sége által a megszakító állásba vitetik. 2. Az 1. alatt igényelt szerkezet egy foga­natosítási alakja, melynél a (6) kapcsoló kar az (1) izzó test izzásba jövetelekor a (3) ballastellenálláson áthaladó áram

Next

/
Oldalképek
Tartalom