21747. lajstromszámú szabadalom • Gőzsugár szivattyú

kának (cl) részében terjed csak szét és így a keverő fúvókának falazatát csakis röviddel a mellső (dl) hézag előtt éri. Ez esetben megeshetik, hogy az első (d) hézagon csak kevés vagy egyáltalán semmi gőz sem távozik és hogy a gőz a (d) nyí­láson át a (h) kamrából levegőt illetve gőzt szívni törekszik a keverő fuvókába. Az ilyen gőzsugár-szivattyúnak az a hát­ránya, hogy a szívás meg van nehezítve és hogy pl. azon esetben, ha az (a) fúvó­kán teljes nyomású gőzt áramoltatunk át, egyáltalán nem szív. A jelen találmány tárgya különösen az utóbbi gőzsugár-szivattyúkra vonatkozik, melyeknél tehát biztos tovaszállítás czél­jából az (a) fúvóka mellső vége felé ro­hamosan szűkül, úgy hogy a (d) hézagon át nem távozik el annyi gőz, mint amennyi a normális szíváshoz szükségeltetik. A je­len találmány szerinti berendezés lehetővé teszi, hogy mindennek daczára agőzsagár­szivattyút még az esetben is teljesen meg­bízhatóan működtethetjük, ha az (a) fu­vókából teljes nyomású gőz áramlik is ki. Ezen czélból a (dl)-nél kiáramló gőzt nem közvetlenül a (h) kamrán át bocsát­juk a szabadba, hanem a (dl) hézagon át való kiáramlása után egy külön fuvóka­alakú készüléken vezetjük át éz ez által a (d) hézagra kívülről fejtetik ki szívó hatás, minek következtében ezen (d) hé­zagon át is áramlik gőz a (h) kamrába. Az 1. ábrában föltüntetett elrendezésnél a (dl) hézagon át bizonyos nyomással tá­vozó gőz a szivattyú tengelyére merőle­gesen álló (f) fuvókában egyetlen egy su­gárrá egyesül és az ezen fuvókából tá­vozó gőzsugár aztán az előtte elrendezett bővebb (fl) fúvókán áramlik át, úgyhogy a (h) térre szívó hatás fejtetik ki és ab­ban vákuum keletkezik, minek következ­tében a (d) hézagon át is gőz áramlik ki. A 2. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a keverő fúvóka körül bizonyos szög alatt több kisebb (f fl) fúvóka van elrendezve, minek következtében ugyan­ezen hatás keletkezik. A 3. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál végül az (f és fl) fúvókák a ke­verő fúvóka körül gyűrűalakban vannak el­rendezve, a hol is az (f és fl) fúvókák tengelyei a főfúvókák tengelyével egy­irányúak. Mind a három esetben a (c cl) keverő fúvóka és a (c2) fölfogó fúvóka közötti (dl) hézagon át kiáramló gőz a keverő fú­vókán elrendezett (d) hézagra kívülről szívó hatást gyakorol. Az 1. és 2. ábrákban oldalt elrendezett (g) légszelep megakadályozza, hogy a gőz­sugár-szivattyú szívása után a (h hl) te­rekbe levegő hatoljon, melyekben aztán vákuum keletkezik. A 3. ábra szerinti fo­ganatosítási alak a bemutatott gyűrűalakú (g) légszelep elrendezését teszi lehetővé, miáltal a gőzsugár-szivattyú jelentékenyen egyszerűsbíttetik. SZABADALMI IGÉNY. Gőzsugár-szivattyú, melynél a keverő és a fölfogó fúvóka mentén egymásután két átugrási hézag van elrendezve, jellemezve egy a szívás alkalmával egy vagy több fuvókaalakú (f fl) nyílás se­gélyével a hátsó (d) átugrási hézagra kívülről szívó hatást gyakorló, mellső (dl) átugrási hézag által. (1 rajzlap melléklettel.) PALi_A8 1£BZVÉNY TÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom