21728. lajstromszámú szabadalom • Indukcziómentes villámhárító mágneses szikraoltóval

Megjelent 1901. évi julius lió 9-én. MAGY. g|| KIK SZABADALMI Wgm HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 21728. szám. Vll/g. OSZTÁLY. Indukcziómentes villámhárító mágneses szikraoltóval. SIEMENS ÉS HALSKE RÉSZVÉNYTÁRSASÁG CZÉG BUDAPESTEN A szabadalom bejelentésének napja 1901 január hó 26-ika. A találmány tárgyát képező villámhárítónál két szikrapálya van kiképezve három, egy egyenesben fekvő, (a b és e) elektróda között. Ez a három elektróda egy a légköri behatások ellen védelmet nyújtó szigetelő és nem mágneses anyagból készült harangalakú talapzat belső oldalán van alkalmazva, nevezetesen a középső (b) elektróda mozdulatlan, a két szélső (a és c) elektróda ellenben eltolható, hogy a közöttük lévő közt az üzemfeszültségnek megfelelően szabályozhassuk. A szélső (a és c) elektródák rögzítésére a (d) és (e) csavarok szolgálnak. Az (a) elektródát az (f) csavar a védendő távolba vezetéshez, a (c) elektródát a (g) csavar a földhöz köti. A villám ily módon a villámhárítóban induktív ellenállás nélküli utat talál. A (b és c) elektróda között egy erős rézdrótból tekercselt, sok menetű (h) cséve van beiktatva, mely a szigetelő anyagból készült talapzat fölső oldalán a (b) középső elektródával konczentrikusan van alkalmazva. Ezt a csévét egy az időjárásnak ellenálló védősüveg födi. A cséve menetei a szikrapályával párhuzamosak, tehát a csévén átfolyó áram oly mágneses mezőt létesít, melynek erővonalai a szikrapálya | közelében erre merőlegesek. Ennek következtében a fényív elektrodynamikus úton a talapzat síkjával párhuzamosan elfuvatik és kialszik. Hogy a füstgázok a talapzatot meg ne sértsék, a fényívnek ellenálló anyagból készült (k) kettős süveget alkalmazunk. A berendezés szerelése oly módon történik, hogy azt az (1) kengyeltől szigetelt (m) fül segélyével alkalmas ponton fölfüggesztjük. A berendezés működése módj cl cl következő: A távolba vezetésből a villámhárítóba jutó villám a két szikrapályán megy át és egyenes úton közvetlenül a földbe jut, de a (b) elektródától kiinduló párhuzamos úton a cséve nagy önindukcziója miatt nem folyik át. A gépből jövő és a villámot közvetlenül követő áram azonban a (b) elektródánál két párhuzamos ágra oszlik, ezek körül közvetlenül a (b c) szikrapályán, a másik pedig a (h) csévén át megy a földbe. Ez az utóbbi áram eleinte igen gyönge, mert erősségét a (b c) szikrapályán létesült fényív csekély feszültsége szabja meg, azonban az áram erőssége mégis elég nagy ahhoz, hogy a kis feszültségű (b—c) fényivet kioltsa. Ha ez megtörtént, azöszszes áram a csévén fog átfolyni, a mág-