21727. lajstromszámú szabadalom • Konczentrikus áramzáró darabokkal bíró, föl nem cserélhető dugaszoló kontaktus

6 amperere van méretezve, míg másrészt egy 6 amperét fogyasztó fűtőszerkezetet a dugó segélyével oly szelenezékez is köthetjük, melynek biztosítéka csak 2 amperenek megfelelően van méretezve. Az első esetben az előre kapcsolt biztosíték túlságosan erős. tehát nem nyújt elégséges tűzbiztonságot, a második esetben ellenben a biztosíték gyenge, tehát az üzem biztonságát veszélyezteti, miért is mindkét esetet lehetőleg el kell kerülni. A szóban lévő czél elérésére ezért igen fontos az, hogy a föl nem cserélhetőséget mindkét értelemben biztosítsuk, vagyis, hogy sem túlságosan erős, sem túlságosan gyenge betétet használni ne lehessen és hogy ezt a czélt elérhessük, a fentebb jelzett, (egyúttal a sarkak fölcserélését is meggátló), konczentrikus elektródákkal bíró dugaszoló kontaktusoknál anélkül, hogy azok alakját vagy nagyságát lényegesen megváltoztatnók, a szóban lévő találmány szerint a külső, hengergyűrű-alakú kontaktuson egy kilincsszerű szerkezetet alkalmazunk, melynek kiemelkedéseit és mélyedéseit a következőkben fogjuk részletesen leírni. Az eddig használt ily berendezéseknél a (d) szelencze (h) hüvelyének belső fölülete sima volt, (1. ábra) ép úgy sima volt az (s) dugó (z) csapjának külső fölülete is (2. ábra), természetesen eltekintve a dugó tengelyére merőleges síkban fekvő (e) szűkületektől és a szelencze (f) rúgó nyelveitől. Hogy egy és ugyanazt a (d) szelenczét különböző árammennyiség vezetésére használhassuk, daczára, hogy a fölcserélhetőség is biztosítva van, a (h) hüvely torkolata fölött egy kiváltható (rO) gyűrűt alkalmazunk, melynek belső fölülete a rendes kiviteli módozatnál (1. ábra) körhenger (3. ábra), mint ahogy a dugónak (2. ábra) hozzátartozó (20) részének fölülnézete is teljes körrel ábrázolható (4. ábra). Az ;(r0) gyűrű helyett (3. ábra) első sorban egy (rl) gyűrűt lehetne alkalmazni, (5. ábra) melynek szemölcsalakú (wl) kiugrása van, ehhez oly dúgó illenék, melynek (zl) kontaktuscsapja (6. ábra) (n) hosszanti horonnyal van ellátva. Lehetne továbbá két (w2 w2) szemölccsel ellátott (r2) gyűrűt és két (n2 n2) horonnyal bíró (z2) csapot is alkalmazni, mikor a szemölcsök és hornyok egymással szemben 180°-kal vannak elforgatva. Ily csekély számú kiemelkedés alkalmazása azonban, mint azt később kifejtjük, nem czélszerű. Ha, az (rl r2) gyűrűkkel egy-egy dobozt és az (zl z2) csapokkal egy-egy dugót szerelnénk föl, akkor ezek, valamint az (rO) gyűrűvel és (zO) csappal fölszerelt dugók bizonyos tekintetben föl nem cserélhető elemekből álló rendszert képeznek, melynél azonban a teljes föl nem cserélhetőség még nincs biztosítva, mert a (z2) csapot az (rl és rO) gyűrűkbe és a (zl) csapot az (rO) gyűrűbe is be lehet tolni. Azonkívül a (zl) csapot a hozzá illő (rl) gyűrűvel fölszerelt szelenczébe esetleg csak igen nehezen lehet a kellő helyzetben elhelyezni, minthogy ebből a czélból azt közel 360°-kal el kell forgatni. Ugyanez a nehézség a (z2) csapnak az (r2) gyűrűben való helyes elhelyezésénél is fölléphet, igaz hogy csak kisebb mértékben, minthogy ebben az esetben a forgásszög csak félakkora. Ez a körülmény a gyakorlat szempontjából igen kellemetlen és tűrhetetlen, mert első pillanatra, még ha a dugó és szelencze összeülik is, a csalódás kellemetlen érzetét keltheti és a kellő helyzet elérésére sok esetben a dugót nagyobb szög alatt kell elforgatni. Ezt a föntebb jelzett hátrányt fokozza az a körülmény, hogy az eddig használatos (d) szelenczéknél és (s) dugóknál (1. és 2. ábra) a bedugás minden forgatás nélkül is helyesen történt. Hogy ezt a viszonyt a szóban lévő esetben is lehetőleg megközelítsük, első sorban a (w) szemölcsöket és (n) hornyok számát fogjuk nagyobbítani, még pedig oly módon helyezzük el ezeket a szemölcsöket és hornyokat, hogy a köríven mért távolságuk egymástól egyenlő, tehát három szemölcs és horony esetében 120°, négy esetében 90°, öt esetében 72°, hat esetében 60» legyen és így tovább. Azonkívül a czél elérését még az is elő-