21716. lajstromszámú szabadalom • Öngyújtós gyújtólángzó

Megjelent 11)01. évi jnlius lió 9-én. aiAGY. Kia SZABADALMI jHu HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 21716. szám. Il/d. OSZTÁLY. Öngyujtós gyujtólángzó. EMINENT FAIIRRADSATTEL G. M. B. H. CZÉG BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 deczember hó 21-ike. A szóban lévő találmány tárgya egy önműködő gázgyujtó, mely a gázcsap nyitása után először a melléklángot gyújtja meg egy gyujtótest segélyével, míg a főlángot a mellékláng gyújtja. Ily gázgyujtóknál ismeretes az a berendezés, mely a melléklángot a főláng meggyújtása után egy a főlángnak közelében alkalmazott, kétféle fémből készült spirális alakváltozása következtében zárja el, a mennyiben a hő okozta mozgás a gyujtóláng vezetékét elzáró szelepet működteti. Azonban a mellékláng vezetékének elzárása sok nehézségbe ütközik és így ezek a gyujtólángzók a gyakorlatban be nem váltak. A találmánynak czélja az, hogy a gázcsap nyitásánál a gyújtó által meggyújtott kis láng a lehető legegyszerűbb és megbízhatóbb módon ismét gyorsan aludjék ki, a mint a főláng meggyuladt. Az erre a czélra szolgáló új berendezés abból áll, hogy a melléklángzó lángzófejét képezzük ki szelep gyanánt, mely szelep mar kis elmozdulásánál a szelepülésre fekszik, hogy a lángot kioltsa, illetőleg a gáz kiömlő nyílását elzárja, azután pedig az ujabb gyújtásnál ismét önműködően kinyílik. A csatolt rajz 1. ábrája eme berendezés oldalnézete és a melléklángzó lángzófejének metszete, 2. ábrája a berendezés elölnézete, 3. és 4. ábrája a szelep nézete és hosszmetszete, 5. ábrája a gyújtóberendezés és a melléklángzó bevezetőcsövének egy módosított elrendezése. Az (a) csavarmenetes részen a főlángzót az ismert módon csavarjuk föl. A gázcsap nyitásánál a (b) mellékcsőbe gáz jut be, melynek fölső vége a szelepülést képezi és egy (c) csővel van körülvéve. Ebben a (c) csőben mozog a gáz kiömlését megengedő és meggátló (d) szelep (3. ábra). Az 1. ábrán a szelep nyitva van. A gáz a (b) cső fölső nyilásán a (c) csőbe áramlik, melyet fölül a (d) szelep zár el. Eme (d) szelep alsó részének átmérője kisebb, mint a fölső részéé és a szelepülésbe illő kúpban végződik. A (d) szelep hosszanti irányban egészen az alsó részén lévő megvékonyodásig át van fúrva, eme (h) furat alsó vége a (g) furatba torkollik (1. a 3. és 4. ábrát). A gáz tehát a (b) csőből a (c) csőbe áramlik, innen pedig a (g) furaton a (h) furatba, melynek fölső nyílásán távozik. A gázáram útjában az ismert módon alkalmazott, platina-dróttal összekötött (f)