21714. lajstromszámú szabadalom • Gyújtócsap gázkályhákhoz

és oldalsó (n) és (o) hasítékokkal van ellátva. Az (n) hasíték hossza megfelel a záró és gyújtó állás között lévő távolságnak, míg az (o) hasíték hossza egyenlő a teljes és a mérsékelt fűtésnek megfelelő állások között lévő távolsággal. A két hasíték között a köpenynek egy teljes, áttörés nélküli (p) szakasza marad fönt, melynek hossza egyenlő a gyújtásnak és á fűtésnek megfelelő állások között lévő távolsággal. A hasítékok bemélyített vezetékcsatornák által is helyettesíthetők. A különböző állások egy (q) skálának felírásairól kísérhetők figyelemmel, hol az előbbi az (m) köpeny külső szélén van alkalmazva. A skála fölött egy (r) mutató mozog, mely az (f) kézi emeltyűnek hátsó végét képezi. A csapnak az (f) emeltyű elforgatása által való kinyitásánál (k) peczek (n) vezetékben a zárásnak megfelelő állásból a gyújtás állásába mozog, a hol fogva tartatik s ez által egyszersmind a kezelő figyelmeztetik rá, hogy a gyújtást eszközölje. Ez végrehajtható, mivel ezen állás mellett a csapnyelvnek egy szűk furata a csaphüvelynek (d) furatával és (e) gyujtócsővel összeköttetésbe jut. Ha most már (g) peczket kézzel lenyomjuk és ez által a (k) peczket (n) vezetékből kitoljuk, úgy az (í) kézi emeltyű tovább forgatható, miközben (g) peczeknek szabadon bocsátása után (k) peczeknek külső vége az áttörés nélküli (p) köpenyrészen csúszik. E közben a csapnyelvnek nagyobb furata lép a lángzónak (c) karmantyújával közlekedésbe, a fűtőcsőbe gáz tódul és a főláng a gyújtó lángtól meggyullad. Az áttörés nélküli (p) köpenyrész végéhez érve (k) peczek hallhatóan csappan be a második (o) hasítékba. Ez állás mellett a gyujtóláng kialszik, míg a főlángzóhoz a gáz a legnagyobb mennyiségben vezettetik. Az (o) hasíték határain belül az (f) emeltyű tetszőlegesen ide-oda forgatható, miáltal a fűtőláng szükség szerint nagyobbítható vagy kisebbíthető. Kioltani a lángot azonban ezen hasítékon belül nem lehet. Ha a csapot el akarjuk zárni, úgy ismét nyomást kell gyakorolnunk a (g) peczekre, azon czélból, hogy a (k) peczek az (o) hasítékból kikapcsoltassék. Ennek megtörténte után aztán az emeltyű a fűtésnek megfelelő állásból, a gyújtás állása fölött, közvetetlenül a záró állásba forgatható. A 4. és 5. ábrákon látható kiviteli alaknál a (k) peczek és a külön (m) vezetékköpeny elmaradnak. Itt a (g) kikapcsoló peczek veszi át a (k) peczek föladatát és maga a (q) skála lap van az (n o p) vezetékekkel ellátva. E mellett az (n) és (o) vezetékeket a lap vastagságának alsó felében kiképezett széles hasítékok alkotják, míg a (p) vezetékrész egy keskeny hasítékból áll, (5. ábra) és a lapvastagság fölső felében egy végigmenő, a keskeny (p) hasítékkal egyenlő szélességű (s) hasíték van alkalmazva. Az említett (p) hasítékon a (h) rúgó által befolyásolt (g) peczeknek (t) toldata keresztülnyúl, hol az utóbbinak alsó vége egy a nagyobb (n és o) hasítékok szélességének megfelelő (u) gombbal van ellátva. A kezelés és a működési mód itt is teljesen ugyanaz, mint az- először leírt kiviteli alaknál. Az emeltyűkarnak a nyitás czéljából való elforgatásánál (u) gomb a i zárás helyzetéből a gyújtásnak megfelelő állásba mozog, a hol egyszersmind fogva tartatik, mivel a keskeny (p) hasítékhoz érkezik. Ekkor (g) peczket kézzel lenyomjuk, úgy hogy az (u) gomb egészen a (q) lap alá jut és ekkor, mivel az (u) gomb ismét a széles (o) hasítékba csappan, a kézi emeltyű szabadon forgatható a teljes fűtésnek megfelelő álláson át a mérsékelt fűtésnek megfelelő állásig is. A csap elzárása végett a peczket a teljes fűtés állása mellett ismét ki kell kapcsolni. Az (f) emeltyű mindkét esetben helyettesíthető egy kézi kerék által is. Továbbá esetleg a (q) skála és az (r) mutató alkalmazási helye egymással fölcserélhető, úgy hogy az előbbi az emeltyűn, illetőleg a vezetéklapon foglal helyet. A leírt csap gázömlés és gázrobbanás veszélyével szemben biztonságot nyújt. A