21701. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet vasúti járművek kézi fékének működtetésére

Az (N) kézi emeltyűk az (A) tengely | végein a kocsialvázon kívül vannak meg- , erősítve. A (D) szegment másik oldalával az (0) i rúd valamely peczek segélyével van for- \ gathatóan összekötve, mely rúdnak másik ! vége hasonló módon egy, a (P) középten- ' gelyen megerősített rövid (S) karral van összekötve, mely utóbbi a (Q) rudat és az (R) féktuskót működteti. A szerkezet következőképen működik: Ha a féket működtetni akarjuk, akkor a kocsi két oldalának egyikén lévő (N) emeltyűt lenyomjuk, minek következtében a rövid (L) kar az (M) ütközőre hatva, a (D) szegmentet elforgatja, a mikor is az (0) rúd meghúzatik és a féktuskó a ke­réknek fekszik. j Ezen mozgás közben az (F) kilincs az (E) fogak fölött tovacsúszik mindaddig, míg a kivánt nyomást el nem értük, a mikor is a legközelebbi fogba csappan és a féket ezen hatásos állásában rögzíti. Hogy már most a kilincset kiemeljük, vagyis a féket kikapcsoljuk, a nélkül, hogy miként eddig a kézi emeltyűt, hosz­szú úton és ideig mozgatnunk kellene, ezen emeltyű a (J) hasítékban mozgó (K) peczekkel van ellátva, melynek segélyével az (I) kart megemelhetjük, úgy hogy ez az (F) kilincset az (E) f'ogasrúdból kikap­csolja. Ezen fogasrúd önsúlya és a visz­szaható erő folytán rendes állásába tér vissza és a féktuskót hatástalan állásába hozza. A 3. és 4. ábrákban föltüntetett foga­natosítási alaknál az (A) ellentengely el van hagyva és az egész szerkezet a kö­zépső (P) tengelyen van elrendezve; a (D) fogasszegment itt kettős és az (I) kikap­csoló kar a két szegment között van el­rendezve. E foganatosítási alaknál a (D) szeg­ment a (T) aggyal van ellátva (4. ábra), mely a (Q) tolórúdhoz erősített (U) ket­tős kart hordja. Ezen szerkezet műkö­dése az előbbi foganatosítási alakéval meg­egyező. Hogy a kézi emeltyűk illetőleg a fo- • gantyúk számára fölfekvési fölületet te­remtsünk és azokat megakadályozzuk ab­ban, hogy önsúlyukkal a fékszerkezetre hassanak, továbbá, hogy a fékező a leg­nagyobb könnyűséggel fékezhessen, a (C) kocsikereten oldalt és az (N) emeltyű vé­géhez közel a rövid (Y) kar forgathatóan van elrendezve, melynek (W) tengelye a mellső részen van, másik szabad vége pe­dig az (X) tartón fölfekszik. Ezen karnak mellső végén legelőnyöseb­ben ugyanazon (W) tengelyen az (Y) nyúl­vány és a fogantyún belül lévő (Z) pe­czek van elrendezve; ha már most a fo­gantyút emeljük, akkor a peczek a nyúl­ványhoz ütődik, mely a tengelye körül könnyen forogván a peczket ívalakú része mentén könnyen elhaladni engedi, mely nyúlvány, mihelyt a (Z) peczek ívalakú része mentén elhaladott, visszaesik és en­nek azután fölső fölületével alátámasztási fölületet nyújt; a kézi emeltyűt aztán a (V) karnak ellensúlya hordja. A (V) kar vagy emeltyű helyébe a kézi emeltyű lefelé irányuló nyomásának föl­vételére rúgót is alkalmazhatunk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szerkezet vasúti járművek kézi fékének működtetésére, jellemezve egy, az (A) tengelyen forgatható, laza (D) fogas szegment által, melybe a fék meghúzá­sánál az (F) kilincs becsappan és a fé­ket meghúzva tartja, továbbá egy, ezen (D) szegmenten forgathatóan megerősí­tett és ezzel hasonló szegmentalakkal bíró (I) kar által, mely a fék megereszté­sekor a kézi emeltyűnek kis mozgatása által megemeltetik és ez által az (F) kilincset a (D) szegmentnek fogaiból kiemeli. 2. Az 1. alatt igényelt szerkezetnek egy foganatosítási alakja, jellemezve az ál­tal, hogy az (N) kézi emeltyű egy be­felé nyúló (Z) peczekkel és a kocsialváz egy, az (Y) nyúlvánnyal bíró (V) súly­emeltyűvel van ellátva, mely nyúlvány az (N) emeltyű megemelésekor azonban fölületén fölveszi, úgy hogy a (V) emel­tyű az (N) emeltyűnek támasza és el­lensúlya gyanánt szolgál. PALLA8 RÉSZVÉNY TÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN­(2 rajzlap melléklettel.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom