21691. lajstromszámú szabadalom • Bélelőhüvely talpfák furatai számára
»l<>yj«*lent 1001. évi julius Iió 4-én. MAGY. SZABADALMI Kra HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 21691. szám. V/a. OSZTÁLYBélelő hüvely vasúti talpfák furatai számára. DÜBELWERKE GES. M. B. H. CZÉG NÜRNBERGBEN. tA szabadalom bejelentésének napja 1901 január hó 24-ike. A síneknek a talpfákon kampós szögek és talpfacsavarok segélyével eddig eszközölt megerősítésénél két súlyos hátrány érezhető. Egyrészt ezen megerősítő közegek középvonala a síntalp hosszirányú rostjaira merőlegesen áll és így oldalas nyomásnál nyúlványaikkal a talpfa furatait könnyen fölhasítják, minek következtében a nyomtávolság is könnyen változhat. Másrészt az esővíz vagy az olvadó hótól eredő víz az ekként keletkező nyílásba folyik és minthogy a talpfa nincsen egészen átfúrva, nem folyhat le, hanem a hosszirányú rostokon végig szivárogva, az egész talpfában szétoszlik. Ennek az a következménye, hogy a megerősítő közegek megrozsdásodnak, maga a talpfa pedig csakhamar rothadásnak indul. A végből, hogy a megerősítő közegeknek a mozdony kígyódzása által előidézett oldalas eltolódását meggátoljuk, a talpfa furatait fabéléssel látjuk el, melyeknek hosszirányú rostjai a megerősítő közeget oly szorosan fogják körül, hogy ezen utóbbi oldalmozgást csak az esetben végezhet, ha a hosszirányú rostokat keresztül vágja, mi tudvalevőleg nagyobb erőkifejtést igényel, mint a rostoknak széthasítása. A fabélésnek a talpára merőlegesen álló hosszirányú rostjai azonban kapillaritásuknál fogva a talaj nedvességét mohón fölszívják és így a fabélés alkalmazása által elért eredményt részben ismét lerontják. Ezen hátrányt törekszik kiküszöbölni a jelen találmány tárgyát képező bélelő hüvely egy alsó részén alkalmazott sajátos kiképzésű zárral, mely a talajnedvesség fölszívódását meggátolja, ellenben a légköri csapadékból eredő és a csap üregébe fölülről beömlő víznek elvezetését lehetővé teszi. A mellékelt rajzban ezen bélelő hüvely egy foganatosítási alakjában van bemutatva. A hosszirányú (a) furattal és csavarmenetekkel ellátott (b) hüvelynek alsó végére a (c) fémhüvely van fölillesztve, melynek belső hengeralakú (d) része az (a) furatba nyúl; a bélelő hüvely alsó részének úgy külső, mint belső fölülete ekként mindenütt be van födve, úgy hogy a talaj nedvessége a bélelő hüvelybe föl nem szívódhat. A (c) fémhüvely hengeres (d) részének fölső (e) karimája tölcsérszerűen lefelé hajlik, úgy hogy a bélelő hüvely hosszirányú (a) furatába folyt esővíz a farostok alsó végeihez nem juthat, hanem a