21647. lajstromszámú szabadalom • Dróttal vagy drót nélkül működő betűnyomó távíró

Megjelent 1901. évi julius lió 1-én. MAGY. KIR SZABADALMI fBB HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 21647. szára. Vll/j. OSZTÁLY. Dróttal vagy drót nélkül működő' betűnyomó távíró. DR

GEBEBOTANI LUIGI TANÁR ÉS MORADELLI KÁROLY MAGÁNZÓ MÜNCHENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 május hó 10 ike Jelen találmány a betűnyomó távírók azon osztályába tartozik, melyeknél egy billentyűnek a föladóállomáson történő lenyomása bizonyos számú áramlökéseknek megindulását és továbbítását eredményezi, melyeknél továbbá ezen áramlökések a fölvevő állomáson a lenyomtatandó betűk beállítását eszközlik és melyeknél harmadszor ez utóbbiak lenyomtatása a fölvevőberendezés nyugvása alatt történik és a normális állás a lenyomtatás megtörténte után újból helyreáll. A jelen gondolat sajátszerűsége azonban abban áll, hogy a betű beállítása és lenyomtatása egy és ugyanazon áramfajta által eszközöltetik, legyen az pozitív, vagy negatív, erős vagy gyönge, gyors, vagy lassú, másodszor, hogy (azonkívül) mind a 25 betű beállása maximálisan 8 áramlökés alatt megy végbe, úgy, hogy ezáltal a táviratozás gyorsasága rendkívül növekszik és harmadszor, hogy a rendszer egy kohaerer alkalmazását megengedi, minélfogva a betűnyomó táviratozás ezen módja drót nélkül is eszközölhető. A találmány alapgondolatát két, bár egy- | mástól független, de mégis egymásnak alárandelt készülék képezi, tudniillik a küldő, 1 vagy föladó berendezés és az elfogadó, vagy fölvevő berendezés. A készülék kezelésének lényege a következőképen foglalható össze: Ha az egyik végállomáson egy billentyűt lenyomunk, akkor az ezen állomás telepéből áramlökések bocsájtatnak ki, melyek úgy a föladó állomásban, mint a korrespondeáló végállomás föladókészűlékén át egy helyi áramot olykép indíttatnak meg, hogy az utóbbi és pedig egyetlen relais segélyével négyszeres hatást fejt ki oly módon, hogy az első áramlökés a föladó készülék óraművének kioldódását idézi elő (úgy, hogy ezen föladó készülék hengere vagy mutatója mindkét végállomáson egyenletes forgásba kerül), mely föladó készülék a reá következő áramlökések egy része folytán a fölvevő készülék egyik akasztókerekének működését, a szintén reá következő áramlökések másik része folytán a fölvevő készülék másik akasztókerekének működését, és végre, mely az utolsó áramlökés folytán a benyomtatást eszközli, mire a kezdeti állapot ismét helyreáll. Az 1. ábra a föladásra szolgáló berendezés al ipját képező készülék sematikus ábrázolása; 2. ábra és 3. ábra az 1. ábra részletei;