21639. lajstromszámú szabadalom • Nagy munkaképességű gázmótor

Minél kisebb a teljesítendő munka, annál nagyob azon elégett gázok mennyisége, mely a hengerben visszamarad. Ezen gázokat a kiömlési löket végéig mozgó dugattyú összesűríti. Az erre következő löketnél ezen gázok kiterjednek és csak, miután a külső légkör nyomását elérték, kezd a dugattyú egy önműködő keverőszelepen át friss gázokat fölszívni. Minthogy a hengerben annál több elégett gáz marad vissza minél kisebb a kifejtendő munka, a robannó gázok beszívása későbben kezdődik, hogy mint azt föntebb jeleztük, megszűnjék, ha a dugattyú a löket vége és azon pont között fekvő helyen megérkezett, mely ponton a beszivás teljes terhelés mellett megszűnik. Ebből következik, hogy azon mértékben, melyben a kifejtendő munka csökken, a kompresszió, azon körülménynél fogva, hogy a hengerben az elégett gázok egy része visszamarad, növekszik, a midőn a keverék összetételére semmiféle befolyás sem gyakoroltatik. A mellékéit rajzokon az 1. ábra a mótor elölnézete; a 2. ábra annak oldalnézete és a 3. ábra annak hosszmetszete; a 4. ábra a főtengely vázlata. Mint minden négyütemű motornál, úgy ezen motornál is az elosztó elemeket oly tengely vezérli, mely csak félannyi fordulatot végez, mint a főtengely. Ezen tengely a hengerek alatt azoktól egyenlő távolságban és a mótortengelyhez merőlegesen van elrendezve. Ezen tengelyt a mótortengely a homlokvagy kúpkerekek egy sora segélyével hajtja. Mint a rajzból látható, ezen vezérlő tengely kúpkerekek segélyével a függélyes regulátortengelyt hajtja. Az éghető gáz és égési levegő beszívása mindkét henger részére egy közös önműködő (G) keverőszelep segélyével történik (1. ábra). A robbanó keverék, mialatt a hengerek dugattyúi által beszívatik, egy közbenső (H) szelepen megy át (3. ábra), me| lyet a vezérlő tengely a regulátor befolyása 1 alatt kényszermozgásúlag zár. E czélra a vezérlőtengely egy mozgatható (I) tokot hord (1. ábra), melynek kiálló bütyke a két (K) emeltyű (J) görgőire hat (2. ábra) és ezen (K) emeltyűk a két beömlési szelep rúdjait mozgatják. Ezen szeleprudak erős rugókkal vannak ellátva, melyek a szelepeket fészkükre szorítják. A regulátor az (I) tokot a vezérlőtengelyen öt emeltyű é3 kar segélyével hosszirányában eltolja (1. ábra) és egyidejűleg elforgatja, mivel a tok egy csapja a tengely egy csavaralakú hornyába fogódzik. Ily módon a mótor munkájának csökkentése czóljából a (H) közbenső szelep zárását késleltetjük. Az (L) kiömlési szelepek és az azokat mozgató emeltyűk teljesen hasonlók azokhoz, melyek a beömléshez szolgálnak; csakhogy máskép alakított bütykös tárcsák által hajtatnak. A kiömlésnek mindig akkor kell kezdődnie, a mikor a dugattyúk löketük végét elérték. A kiömlési szelepek, mint azt előbb megadtuk, a mótor által végzendő munkának megfelelően előbb vagy később záratnak. A vezérlőtengelyen egy rövid bütykös tárcsa ül, mely a hengerek kiömlési szele| peit egymásután kinyitja. | A vezérlőtengelyen továbbá egy bütyök-I kel ellátott eltolható (M) tok van elrendezve, melynek bütyke ugyanoly magas, mint a bütyköstárcsa bütyke. Azon emeltyűk görgői, melyek a kiömlési szelepeket mozgatják, elegendő szélesek, hogy úgy a fix, mint az elmozdítható bütykös tárcsákkal, utóbbiak minden helyzetében érintkezésben maradjanak. Ha már most a kiömlés számára való mozgatható bütykös tokot ugyanúgy, mint a beömlés számára való tokot egy csappal látjuk el, mely a vezérlőtengely egy csavaralakú hornyában eltolható és ha ezen bütykös tokot a regulátor a vezérlőtengely hosszában eltolja, akkor ezen tok egyidejűleg a tengelyen elforgattatik, tehát a kiömlési szelepek elzárásának időpontja változik.