21639. lajstromszámú szabadalom • Nagy munkaképességű gázmótor

Minél kisebb a teljesítendő munka, annál nagyob azon elégett gázok mennyisége, mely a hengerben visszamarad. Ezen gázo­kat a kiömlési löket végéig mozgó dugattyú összesűríti. Az erre következő löketnél ezen gázok kiterjednek és csak, miután a külső légkör nyomását elérték, kezd a dugattyú egy ön­működő keverőszelepen át friss gázokat fölszívni. Minthogy a hengerben annál több elégett gáz marad vissza minél kisebb a kifejtendő munka, a robannó gázok beszívása későb­ben kezdődik, hogy mint azt föntebb jelez­tük, megszűnjék, ha a dugattyú a löket vége és azon pont között fekvő helyen meg­érkezett, mely ponton a beszivás teljes ter­helés mellett megszűnik. Ebből következik, hogy azon mértékben, melyben a kifejtendő munka csökken, a kompresszió, azon körülménynél fogva, hogy a hengerben az elégett gázok egy része visszamarad, növekszik, a midőn a keverék összetételére semmiféle befolyás sem gya­koroltatik. A mellékéit rajzokon az 1. ábra a mótor elölnézete; a 2. ábra annak oldalnézete és a 3. ábra annak hosszmetszete; a 4. ábra a főtengely vázlata. Mint minden négyütemű motornál, úgy ezen motornál is az elosztó elemeket oly tengely vezérli, mely csak félannyi fordu­latot végez, mint a főtengely. Ezen ten­gely a hengerek alatt azoktól egyenlő tá­volságban és a mótortengelyhez merőlege­sen van elrendezve. Ezen tengelyt a mótortengely a homlok­vagy kúpkerekek egy sora segélyével hajtja. Mint a rajzból látható, ezen vezérlő ten­gely kúpkerekek segélyével a függélyes re­gulátortengelyt hajtja. Az éghető gáz és égési levegő beszívása mindkét henger részére egy közös önmű­ködő (G) keverőszelep segélyével történik (1. ábra). A robbanó keverék, mialatt a hen­gerek dugattyúi által beszívatik, egy köz­benső (H) szelepen megy át (3. ábra), me­| lyet a vezérlő tengely a regulátor befolyása 1 alatt kényszermozgásúlag zár. E czélra a vezérlőtengely egy mozgat­ható (I) tokot hord (1. ábra), melynek kiálló bütyke a két (K) emeltyű (J) görgőire hat (2. ábra) és ezen (K) emeltyűk a két beöm­lési szelep rúdjait mozgatják. Ezen szelep­rudak erős rugókkal vannak ellátva, melyek a szelepeket fészkükre szorítják. A regulátor az (I) tokot a vezérlőtenge­lyen öt emeltyű é3 kar segélyével hossz­irányában eltolja (1. ábra) és egyidejűleg elforgatja, mivel a tok egy csapja a ten­gely egy csavaralakú hornyába fogódzik. Ily módon a mótor munkájának csökkentése czóljából a (H) közbenső szelep zárását késleltetjük. Az (L) kiömlési szelepek és az azokat mozgató emeltyűk teljesen hasonlók azok­hoz, melyek a beömléshez szolgálnak; csak­hogy máskép alakított bütykös tárcsák ál­tal hajtatnak. A kiömlésnek mindig akkor kell kezdődnie, a mikor a dugattyúk löke­tük végét elérték. A kiömlési szelepek, mint azt előbb meg­adtuk, a mótor által végzendő munkának megfelelően előbb vagy később záratnak. A vezérlőtengelyen egy rövid bütykös tárcsa ül, mely a hengerek kiömlési szele­| peit egymásután kinyitja. | A vezérlőtengelyen továbbá egy bütyök-I kel ellátott eltolható (M) tok van elrendezve, melynek bütyke ugyanoly magas, mint a bütyköstárcsa bütyke. Azon emeltyűk görgői, melyek a kiöm­lési szelepeket mozgatják, elegendő széle­sek, hogy úgy a fix, mint az elmozdítható büty­kös tárcsákkal, utóbbiak minden helyzeté­ben érintkezésben maradjanak. Ha már most a kiömlés számára való mozgatható bütykös tokot ugyanúgy, mint a beömlés számára való tokot egy csappal látjuk el, mely a vezérlőtengely egy csa­varalakú hornyában eltolható és ha ezen bütykös tokot a regulátor a vezérlőtengely hosszában eltolja, akkor ezen tok egyide­jűleg a tengelyen elforgattatik, tehát a ki­ömlési szelepek elzárásának időpontja vál­tozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom