21617. lajstromszámú szabadalom • Szítóvas és parázscsiptető gyanánt szolgáló szerszám

Megjelent 1901. évi jiinius lió 25-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 21617. szám. XVIII/a. OSZTÁLY. Szítóvas és parázscsiptető gyanánt szolgáló szerszám. KLINGLER MÁTÉ MŰVEZETŐ OBEBNDORFBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 január hó 8-ika. Jelen találmány tárgyát egy legczélsze­rűbben egy darab szalag vasból, aczélból, búzáiból stb. készült szerszám képezi, mely úgy szitóvas, valamint parázscsiptető gya­nánt vagy egyéb hasonló czélokra hasz­nálható. A találmány tárgyát a mellékelt rajz tün­teti föl és pedig az 1. ábra a szerszám fölülnézetét, a 2. ábra a szerszám oldalnézetét, a 3. ábra a szerszám W—W szerinti met­szetét, a 4. ábra a szerszám egy módosított kivi­teli alakjának fölülnézetét, az 5. ábra a szerszám egy módosított kivi­teli alakjának oldalnézetét, a 6. ábra a szerszám Z—Z szerinti metsze­tét mutatja. A szerszám két elől egymás mellett fekvő, szítóvaslioz hasonlóan kampóalakúan legör­bített (a és b) nyelvből áll, a melyek közül az egyiknek (d) vége czélszerűen rövidebb, mint a másik (c) vég. A nyelvek hátul ösz­szefüggnek, egy összenyomható rugalmas fogantyút képeznek és (h) gyűrű által van­nak összefogva. Ha a rugalmas fogantyút megnyomjuk, a nyelvek szétnyílnak és a fogantyú szabaddá tétele után a közéjük került tárgyat megtartják. Az 1. és 2. ábrabeli kiviteli alaknál az (a és b) nyelvek hátul befelé vannak görbítve ós mindkét (e és f) behajlított rész egy (g) gyűrűben végződik, a melyhez kí­vül az (a és b) nyelvek hozzáfekszenek és a (h) gyűrű által hozzáfűzetnek. Ha a fo­gantyút összenyomjuk, a mikor is az (e) és (f) begörbítések rugalmas ellentállást fejte­nek ki, a nyelvek (c és d) végei szétnyíl­nak (lásd 1. ábra pontozást) és a szitóvasat parázscsiptető gyanánt vagy hasonló czé­lokra is használhatjuk, míg a szerszámnak szitóvas gyanánt való alkalmazása esetén a fogantyút össze nem nyomjuk. A 3. és 4. ábrákban föltüntetett kiviteli alak oly fogantyút mutat, a melynél az első kiviteli alak (e f) része nem az (a és b) nyelvek között, hanem ezeken kívül hátra­felé foglal helyet. Az (e' f') részek úgyszól­ván a szitóvas meghosszabbítását képezik, fogantyúja gyanánt szolgálnak és (s) alakú áthajlítások által vannak az (a—b) nyelvek­kel összekötve. Ez utóbbiak azon a helyen, a hol a (b) gyűrű őket összefogja egy kissé kifelé vannak görbítve. Természetes, hogy a fogantyúk ezen ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom