21616. lajstromszámú szabadalom • Önműködő záró ill. rögzítő berendezés ajtók, ablakok vagy hasonlók számára
Megjelent 1901. évi jiinius lió 27-én. MAGY |||| KIR. SZABADALMI hBB HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 21616. szám. VIII/d. OSZTÁLYÖnműködő záró. illetve rögzítőberendezés ajtók, ablakok vagy hasonlók számára. KLINGLER MÁTÉ MŰVEZETŐ OBERNDORFBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 január 8-ika. Jelen találmány tárgyát egy ajtókon, ablakokon vagy hasonlókon alkalmazandó egyszerű berendezés képezi, a melynek segélyével ajtók, ablakok stb. egészen vagy félig nyitott helyzetben rögzíttetnek vagy önműködően egészen becsukatnak, a mi mellett az utóbbi esetben egy egyszerű elrendezés által az ajtónak kemény becsapódását is elkerüljük. Lényegében a berendezés egy kétszárú rűgóból áll, a melynek végei egymással ellentétesen rugalmasak. A rúgónak egyik hosszabb szára az ajtó, ablak vagy hasonló keretében megerősített alaplemezben, a rövidebb rúgó szár pedig egy oly kengyelnek egyik szárán van ágyazva, a melynek másik szára az -említett alaplemezben elforgathatóan van elrendezve és mindkét rúgószár összefüggő részükön szalagalakúan egy oly hasítékot képez, a melyben az ejtón megerősített, annak működtetésére szolgáló peczek az ajtó mozgása alkalmával elcsúszik. A találmány tárgyát a mellékelt rajz tünteti föl és pedig az 1. ábra előlnézetét, a 2. ábra oldalnézetét, a 3. ábra fölülnézétét, a 4—6. ábrák a záróberendezésen alkalmazott, az ajtónak ablaknak stb. becsukásánál annak kemény becsapódását megakadályozó berendezést mutatja. A lapos rúgó szabad végein egymással szemben rugalmas, egyenlőtlen hosszúságú (a és b) szárból áll, a melyek (c) szalag által függnek egymással össze. A rúgónak hosszabbik (a) szára a (d) alaplemez fix (f) peczkén és a másik (b) szára egy (u) alakú (e) kengyel (e2) szárán van ágyazva, a melynek másik (el) szára a (d) alaplemezhez forgathatóan van hozzáerősítve. A rúgó (c) összekötő szalagjában a (g) peczjk nyúl be, mely a (t) ajtóhoz erősített (h) lemezhez van hozzászögecselve. A (d) alaplemezt legczélszerűbben a (w) ajtókerethez erősítjük. A berendezés a következőképen működik: Mivel a rúgó két (a és b) szárának végei egymással ellentétesen rugalmasak, úgy ha a szárak összenyomatnak, az (e) kengyel mozgékony (e2) karján ágyazott (b) szárnak az lesz a törékvése, hogy a rúgó (a) szárának fixen ágyazott végétől eltávozzék, vagyis az (e) kengyelt elforgassa. Azon helyzetben, a melyben az (e) kengyel (e2) karja az (el) karral és (f) peczekkel egy egyenesben fekszik, az elforgató törekvés nem következik be, hanem az (e)