21612. lajstromszámú szabadalom • Rostély pálcza
Megjelent 1901. évi junius hó 27-én. MAGY, m Kin SZABADALMI Jgjfia HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 21612. szám. Ve/S. OSZTÁLY. Rostélypálcza. HEUFFEL SÁNDOR OKL. GÉPÉSZMÉRNÖK BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 január hó 10-ike. Az eddigi tüzelő rostélyok általában da- | rabos és akna- vagy csakis apró szén elégetésére alkaliríasak, azonkívül, nem fordíthatók meg, ha tehát a tűz hatásának kitett fölső fölület leég, a rostély használhatlanná válik s újjal pótlandó. A csatolt rajzban föltüntetett rostélypálczák szerkezete olyan, hogy ha az egyik oldaluk leégett, akkor megfordíthatok és újból használhatók. Ezen czél elérésére a rostélyrudak a bevágások két rendszerével vannak ellátva és pedig az egyik rendszer bevágásai fölfelé táguló kúp vagy gulaalakkal bírnak, míg a másik rendszer bevágásai lefelé táguló kúpvagy gulaalakot kapnak. Természetes, hogy úgy a rostély súlyának, mint a holt fölületnek lehető csökkentésére czélszerű, ha ezen fölfelé és lefelé táguló nyílásokat rendszeresen fölváltva és szimmetrikusan alkalmazzuk. A mellékelt rajzon a találmány szerint szerkesztett rostély két példaképem kiviteli alakja van föltüntetve, és pedig az 1. ábra az egyik kivitel oldalnézete; a 2. ábra az 1. ábra A—B vonala szerinti keresztmetszete; a 3. ábra ezen kivitel fölülnézete; a 4. ábra a másik kivitel oldalnézete; az 5. ábra a 4. ábra C—D vonala szerinti keresztmetszete; a 6. ábra ezen kivitel fölülnézete; a 7. ábra az 1—3. ábráknak; a 8. ábra pedig a 4—6. ábráknak megfelelő kivitel távlati nézete. A rajzon föltüntetett kiviteli példáknál az (a) rostélyrudak (b) kivágásokkal vannak ellátva, melyek négyoldalú gúlákat képeznek; természetes, hogy a találmány lényege nincs a kivágások ezen alakjához kötve és ezen kivágások három vagy több oldalú gúlákat képezhetnek, kúpalakúak lehetnek, stb., a lényeg csupán az, hogy a bevágások egy része fölfelé táguljon és azok egy másik része lefelé táguljon. A rostélyon lévő szén, ezen rendszernél az elégéshez szükséges levegőt főleg a fölső fölület felé szűkülő, kúpos nyílásokon át kapja, mert ezek állandóan szabadon maradnak, míg az ellenkező, a lefelé szűkülő nyílások, a szén és salak által eltömetnek, s aránylag kevés levegőt eresztenek át. A betömődött szénsalak a rostélynak ezen részét elégés ellen megvédi. Ha a rostély fölső fölülete idővel elég,
