21591. lajstromszámú szabadalom • Újítások hydrauliks légsűrítőkön

csolatot, mely az emelőkbe csapok segélyével van bekapcsolva és melyhez a (30) rúd fölső vége a (131) csavarház és (132) ellencsavarház segélyével van kapcsolva. A (30) rudak alsó vége (134)-nél a (28) gyűrűvel van csuklósan összekötve. A (28 29) rostély eme fölfüggesztése következtében a rostélyt úgy állíthatjuk be, hogy az az (m) szelep legmagasabb állásánál a (k) csatornák között lévő közöket teljesen kitöltse, vagy hogy azokat részben nyitva hagyja, mint az a 4. ábrán látható. A (29) rudak eme szerkezet következtében önműködően közelíttetnek a (k) csatornák felé vagy távolíttatnak azoktól, hogy a víz áteresztésére szolgáló keresztmetszetet kisebbíthessük vagy nagyoobíthassuk, ha a vízmennyiség kisebbedik vagy nagyobbodik, egyúttal a víz a csatornák nyitott alsó oldalát annyira a mennyire csak lehet födni kénytelen. Világos továbbá, hogy az (m) szelep emelésével és sülyesztésével a fogaskerék és fogasrúd közvetítésével a légbevezető csövek tolókái is önműködően kinyílnak és záródnak. Az elválasztó kamra egy kúpos (36) fődére! bíró (35) dómból áll. A födélen lévő nyílás átmérője az (a) aknáéval azonos, tehát nagyobb mint a (b) vízcsőé és a nyílás szélétől egy (37) belső palást nyúlik a dom belsejébe lefelé. A hengeres (38) rész, melynek átmérője a külső palásténál kisebb, a belső palásténál ellenben nagyobb, az elválasztó kamrában a (39) lábak segélyével van alátámasztva. A hengeres (38) rész fölső éle magasabban fekszik, mint a belső palást alsó éle és a (38) rész alsó éle magasabban fekszik, mint a (b) cső alsó éle. Ezt a hengeres részt egy vízszintes (40) fal, mely a (38) rész kerületén van megerősítve és közepén egy a (b) cső átvezetésére szolgáló nyílással ellátva, két részre osztja. A (40) fal alatt lévő térből egy rövid (41) cső vezet a (35 37) palástok között lévő térbe és a (8) cső a belső fal egy pontjától kiindulva, egy gyűjtőtartályba vagy a fogyasztáshelyre vezet. A berendezés működésmódja a következő: Mindenekelőtt megállapítjuk, hogy mekkora nyomást kell a sűrített levegőnek a munka végezhetése czéljából kifejtenie. Ha a nyomás a szükségesnél nagyobb, ez a nagyobb nyomás fölösleges és energiaveszteséget okoz. Ha tehát a nyomást a végzendő munkának megfelelően szabályozzuk, az energia veszteségeket elkerüljük és a fölösleges munkát más üzemeknél hasznosíthatjuk. Tegyük föl, hogy a szükséges nyomás 0'6. atm. ekkor a (20) súlyt a (19) emelő karon a megfelelő osztályrészre állítjuk be. A levegővel kevert víz a (b) csövön át lezuhan és a cső alsó végén az elválasztó kamra első alsó rekeszébe áramlik, hol az elragadott levegő legnagyobb részét leválasztja,. Ezután a víz az esetleg még benne lévő légbuborékokkal együtt a második alsó rekeszbe áramlik, hol a levegőből hátramaradt része válik le, míg a víz a (37) belső palást mellett elfolyva az (a) aknában fölemelkedik és azután elfolyik. Ha az első rekeszben annyi levegő gyűlt össze, hogy a víz szine a (41) légcső alsó vége alá sülyedt, a nyomás alatt álló levegő ezen a csövön a fölső rekeszbe áramlik és innen a (8) csövön a fogyasztás helyére megy. Ha a levegő nyomása a (8) csőben az (m) szelep, az (r) dugattyú és a kettő között lévő kapcsolat súlyát legyőzi, ezek a részek a 4. ábrán látható helyzetbe emeltetnek és a (b) csövön a teljes vízmennyiség fog lezuhanni, Ha azonban a (8) csőben uralkodó nyomás 0:6. atm.-ná) nagyobbá lesz, a (20) súly is legyőzetik és a (12) dugattyú a (14) emelővel együttmozgásnak indul. Ennek következtében a (8) cső és az (o) henger között lévő kapcsolat megszakad és a háromfuratú csap a kiömlő nyílással létesít kapcsolatot, úgy hogy az (m) szelep lesülyed és a víz beömlését mindaddig, míg a normális nyomás helyre nem állt, elzárja, minek megtörténte után az (m) szelep ismét fölemelkedik. A kompresszor szerelésénél az (m) sze-