21591. lajstromszámú szabadalom • Újítások hydrauliks légsűrítőkön

csolatot, mely az emelőkbe csapok segé­lyével van bekapcsolva és melyhez a (30) rúd fölső vége a (131) csavarház és (132) ellencsavarház segélyével van kapcsolva. A (30) rudak alsó vége (134)-nél a (28) gyűrűvel van csuklósan összekötve. A (28 29) rostély eme fölfüggesztése kö­vetkeztében a rostélyt úgy állíthatjuk be, hogy az az (m) szelep legmagasabb állásá­nál a (k) csatornák között lévő közöket teljesen kitöltse, vagy hogy azokat rész­ben nyitva hagyja, mint az a 4. ábrán lát­ható. A (29) rudak eme szerkezet követ­keztében önműködően közelíttetnek a (k) csatornák felé vagy távolíttatnak azoktól, hogy a víz áteresztésére szolgáló kereszt­metszetet kisebbíthessük vagy nagyoobít­hassuk, ha a vízmennyiség kisebbedik vagy nagyobbodik, egyúttal a víz a csatornák nyitott alsó oldalát annyira a mennyire csak lehet födni kénytelen. Világos to­vábbá, hogy az (m) szelep emelésével és sülyesztésével a fogaskerék és fogasrúd közvetítésével a légbevezető csövek toló­kái is önműködően kinyílnak és záródnak. Az elválasztó kamra egy kúpos (36) fő­dére! bíró (35) dómból áll. A födélen lévő nyílás átmérője az (a) aknáéval azonos, te­hát nagyobb mint a (b) vízcsőé és a nyí­lás szélétől egy (37) belső palást nyúlik a dom belsejébe lefelé. A hengeres (38) rész, melynek átmérője a külső palásténál kisebb, a belső palásté­nál ellenben nagyobb, az elválasztó kam­rában a (39) lábak segélyével van alátá­masztva. A hengeres (38) rész fölső éle magasabban fekszik, mint a belső palást alsó éle és a (38) rész alsó éle magasab­ban fekszik, mint a (b) cső alsó éle. Ezt a hengeres részt egy vízszintes (40) fal, mely a (38) rész kerületén van megerő­sítve és közepén egy a (b) cső átvezeté­sére szolgáló nyílással ellátva, két részre osztja. A (40) fal alatt lévő térből egy rö­vid (41) cső vezet a (35 37) palástok kö­zött lévő térbe és a (8) cső a belső fal egy pontjától kiindulva, egy gyűjtőtartályba vagy a fogyasztáshelyre vezet. A berendezés működésmódja a követ­kező: Mindenekelőtt megállapítjuk, hogy mek­kora nyomást kell a sűrített levegőnek a munka végezhetése czéljából kifejtenie. Ha a nyomás a szükségesnél nagyobb, ez a nagyobb nyomás fölösleges és energiavesz­teséget okoz. Ha tehát a nyomást a vég­zendő munkának megfelelően szabályozzuk, az energia veszteségeket elkerüljük és a fölösleges munkát más üzemeknél haszno­síthatjuk. Tegyük föl, hogy a szükséges nyomás 0'6. atm. ekkor a (20) súlyt a (19) emelő karon a megfelelő osztályrészre állítjuk be. A levegővel kevert víz a (b) csövön át lezuhan és a cső alsó végén az elválasztó kamra első alsó rekeszébe áramlik, hol az elragadott levegő legnagyobb részét levá­lasztja,. Ezután a víz az esetleg még benne lévő légbuborékokkal együtt a második alsó rekeszbe áramlik, hol a levegőből hátramaradt része válik le, míg a víz a (37) belső palást mellett elfolyva az (a) aknában fölemelkedik és azután elfolyik. Ha az első rekeszben annyi levegő gyűlt össze, hogy a víz szine a (41) légcső alsó vége alá sülyedt, a nyomás alatt álló levegő ezen a csövön a fölső rekeszbe áramlik és innen a (8) csövön a fogyasz­tás helyére megy. Ha a levegő nyomása a (8) csőben az (m) szelep, az (r) dugattyú és a kettő kö­zött lévő kapcsolat súlyát legyőzi, ezek a részek a 4. ábrán látható helyzetbe emel­tetnek és a (b) csövön a teljes vízmennyi­ség fog lezuhanni, Ha azonban a (8) cső­ben uralkodó nyomás 0:6. atm.-ná) na­gyobbá lesz, a (20) súly is legyőzetik és a (12) dugattyú a (14) emelővel együttmoz­gásnak indul. Ennek következtében a (8) cső és az (o) henger között lévő kapcsolat megszakad és a háromfuratú csap a ki­ömlő nyílással létesít kapcsolatot, úgy hogy az (m) szelep lesülyed és a víz beömlését mindaddig, míg a normális nyomás helyre nem állt, elzárja, minek megtörténte után az (m) szelep ismét fölemelkedik. A kompresszor szerelésénél az (m) sze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom