21579. lajstromszámú szabadalom • Kártya asztallap

.Vég-jelent íí)OÍ. évi junius li«> !24-én. MAOY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 21579. szám, XX/g. OSZTÁLY. Kártya asztallap. SCHMIDT FEBENCZ MAGÁNZÓ DBEZDÁBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 julius hó 16-ika. Jelen találmányi bejelentés tárgyát egy kártyaasztallap képezi, a melynek lényege abban áll, hogy az asztallap alatt lévő bedobónyílások alatt peczkek által rovatékokban vezetett, fölcsappantható és rúgók vagy hasonlók által rögzíthető szekrénykék oly módon vannak elrendezve, hogy ha e szekrénykék föl vannak csappantva, azokba a bedobó nyílásokon át pénzdarabok bedobhatok. illetve fölváltás vagy a pénznek kivehetése czéljából lecsappanthatók, vagy vezetékeikből eltávolíthatók. Egy további újítás, egymás alatt lévő, egymástól függetlenül vezetett szekrénykék elrendezéséből áll, a melyek közül a fölső az asztallemez bedobó hasítékának megfelelő hasítékkal van ellátva, úgy hogy ha el van zárva, akkor a pénzdarabok az asztallapról az alsó tolófiókba juttathatók, míg a fiókok kinyitása fölváltás vagy pénz kivétele czéljából egymástól függetlenül eszközölhető. Hogyha megkívántatik, az utóbbi elrendezés olyképen is kivihető, hogy ha az egyik tolófiókot kihúzzuk, az a másikat, megfelelően elrendezett toldatok segélyével magával viszi, úgy hogy az alsó és fölső fiók közötti összeköttetés ezalatt is fönnáll. Jelen találmány tárgyát a mellékelt rajz tünteti föl, és pedig az 1. ábra a kártyaasztallap távlati képét, a 2. ábra a kártyaasztallap felülnézetét, levett fölsőlemeznél, a 3. ábra a kártyaasztallap fölülnézetét kihúzott fiókokkal, a 4. ábra a kártyaasztallap oldalnézetét kihúzott fiókokkal, a 4a. ábra egy pénzszekrény elől- és oldalnézetét és az 5. ábra a 3. ábra (u u) vonala szerinti metszetét nagyobb léptékben mutatja. A mellékelt rajzon az (a) játékdeszka asztal alakjában van kivivé, (b) pedig a lap szegélylécze, mely azonban el is maradhat Az (a) asztallap három oldalán az asztallap szélével párhuzamosan haladó egy-egy, a negyedik oldalon pedig arra merőleges (g) hasíték van alkalmazva, a melyek az asztallapon áthatolnak. Ezen hasítékok alatt kicsiny, pénztartók gyanánt szereplő (e) szekrénykék foglalnak helyet, a melyek oldalt alkalmazott (m) peczkek segélyével (lásd 4. és 4a. ábrát) az asztallap oldalain elhelyezett rovátékokban vezettetnek. Ezen utóbbi elrendezés olyan, hogy a szekrénykéket az (m) peczkek körül kifelé vagy az asztallap felé forgathatjuk, és vezetékeikben föl- és lefelé tolhatjuk, úgy hogy a szekrény ki is vehető. Ezt o'y módon érjük e!, hogy az