21575. lajstromszámú szabadalom • Szállítókocsi tégla és hasonlók számára

Megjelent 1901. évi jnnius lió 21-én. MAGY. SZABADALMI KIR, HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 21575. szám. XVIl/c. OSZTÁLY. Szállító kocsi tégla és hasonlók számára. MASCHINEN-FABRIK & RINGOFEN-ZIEGELEI MAX ORENSTEIN CZÉG MICHENDORFBAN (POTSDAM MELLETT). A szabadalom bejelentésének napja 1900 deczember hó 30 ika. Az alábbiakban leírandó találmány segé­lyével a téglaégető telepeken a szállítások tetemesen egyszerűsíttetnek és az eddig használatos költséges szárító berendezések egészen nélkülözhetőkké válnak s azonkívül ezen szállító kocsikhoz sínek nem szüksé­gesek. A találmánybeli szállító kocsi alkal­mazása folytán a téglák teljes kiégetésükig csak kétszer vétetnek kézbe és pedig első ízben az agyagsajtóból való kiszedés alkal­mával, másodszor pedig a kemenczébe való berakásnál. A téglák kiszárítása, akár a szabadban, akár csűrökben vagy pajtákban, illetőleg mesterséges szárítókban történjék is, mindig az állványokon következik be. Azonkívül, ha a találmánybeli szállító ko­csikból többet egymás mellé állítunk, ezek egyiitvéve igen czélszerűen helyettesíthetik a szárító csűröket vagy pajtákat is. Az ily módon létesített csiir vagy pajta mindenkor megfelelően nagyobbítható vagy kisebbíthető, egyes kocsik eltávolításával vagy hozzáadá­sával. Az alkalmazás ezen módjára való tekintettel a szállítható állványok vékony deszkából készített födéllel vannak ellátva. A mellékelt rajzokon a találmánybeli kocsi egy kiviteli alakjának oldalnézete és hom­loknézete van föltüntetve az állvánnyal együtt. A kocsi alkalmazása a következő módon történik : Miután az állványok 100—120 téglával meg vannak rakva, az elszállítással foglalkozó munkás úgy állítja a kocsit az illető állványhoz, hogy az emelőkeretnek (h) karjai az állvány­nyal szilárd kapcsolatban álló (i) csapok vagy toldatok alá feküdjenek, erre az (e) emelőkeretet lefelé nyomja, minek követ­keztében a megrakott állvány a kocsira billen. Ezen helyzetben az állvány bármely tetszőleges helyre szállítható. Az (a és b) kerekek különböző átmérővel bírnak és ren­des állás mellett az összes terhet az (a) kerekek veszik föl, míg a (b) kerekek a talajjal nem érintkeznek. Ennek következté­ben a megrakott kocsik minden nagyobb erőfeszítés nélkül bármely irányban tolhatók és egy helyben is megfordíthatok. A kocsi­nak előre való tolásánál a (b) kerekek is érintkezésbe jutnak a talajjal, minek foly­tán a kocsiváz ferde állást vesz föl. Az áll­vány azonban nem követi a kocsivázat ezen ferde irányban való mozgásában, hanem a fölfüggesztési pontok gyanánt szolgáló (i) csapok vagy toldatok segélyével függélyes állásba lendül, úgy hogy az állványon

Next

/
Oldalképek
Tartalom