21565. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bőrök és irhák kikészítésére

Megjelent 1901. évi jxinius lió 21-éu. SZABADALMI LEÍRÁS 21565. szám. XI/a. OSZTÁLY. Eljárás bőrök és irhák kikészítésére. VALENTINER & SCHWARZ CZÉG LEIPZIG-PLAGWITZBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 deczember hó 6-ika. inkább vannak a rostok már rothadási folyamat által megtámadva. Miután már most a Dennis-féle eljárásnál a bőrben folytonosan sósav szabadul föl és a chrómehloriddal való cserzés napokat, sőt heteket vesz igénybe, könnyen megmagyarázható, hogy a föltartóztathatlanul végbemenő rothadási folyamatnál óráról-órára több pathologiailag átalakult bőr esik a sósavnak áldozatul. E hatás következménye azután tartóssága tekintetében még mindig nem kifogástalan bőr nyerése. A következőkben fluorált chrómoxydhydrátvegyíilet segélyével végzendő cserző eljárás van leírva, mely nemcsak a föntebb említett hiányokat szünteti meg, hanem az egész cserzőművelet tartamát az eddig szükségelt idő csekély törtrészére szállítja le. Fluorhydrogénsavval végzett előzetes kísérletek ugyanis azt mutatták, hogy ez az állati rostokat nem támadja meg, hanem a rothadásba átment bőrre inkább konzerválóan hat. (v. ö. a fluorsav antiseptikus hatása). Ezenkívül a fluor bizonyos szervetlen vegyületeket képessé tesz arra, bogy bámulatosan rövid idő alatt a bőrbe jól benyomuljanak és — ha az illető szervetlen testek cserző tulajdonságúak — azt kész bőrré változtassák. Összehasonlító cserzé-Az ismert chróm-cserző eljárások lényegükben chrómoxydnak a bőrrostokra való lerakódásán alapúinak. Ezt főleg kétféle módon érjük el. A régebbi, chrómsavmódszer szerint az előkészített bőrt chrómsav- vagy chrómsavas sók oldatával itatjuk, melyek a sejtrosttal való érintkezésükkor és pedig ennek rovására chrómoxyddá alakulnak át. A nagy mértékben oxydálóan ható I chrómsav tehát a bőrrostokat elégeti és ezáltal chrómoxyddá redukálódik. E renclsze- j ren eszközölt különböző javítások, melyek abban állanak, hogy a chrómsavoldattal te- ! lített bőrt könnyen oxdálható szerves anyagokkal impregnáljuk, ezen cserzőeljárás nagy hátrányait csak részben szüntették meg. Nagy haladást jelentett ez irányban a Dennis M. által 1893. évben nyilvánosságra hozott cserzőeljárás, (511411. sz. amerikai szabadalom), mely abban áll, hogy az erősen oxydáló chrómsav helyett, mint oldható chrómvegyületek chrómchlorid használtatik, mely a bőrben szintén chrómoxyddá alakúi át. Ily módon a bőrrostok elégése elkeriiltetik; azonban a tapasztalat azt mutatta, hogy ezen eljárás sem egészen veszélytelen a bőrre. Sósav már igen hígított állapotban is bontólag hat a bőrrostokra, még pedig annál fokozottabb mértékben, minél