21538. lajstromszámú szabadalom • Fegyverzet tekercselés kétféle háromfázisú áramfeszültség levételére szolgáló kapcsolással

Megjelent 1901. évi június hó i 197-én. KIR MAGY. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 21588. szóm. vil'g. OSZTÁLY. Fegyverzettekercselés kétféle háromfázisú áramfeszültség levételére szolgáló kapcsolással. KARMIN VICTOR MÉRNÖK BÉCSBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 október hó 13-ika. A szóban lévő találmány tárgyát oly kapcsolási elrendezések képezik, melyeket valamely fölvágott egyenáramú fegyverzettekercselés részei között lehet létesíteni, hogy két, a föl nem vágott egyenáramú tekercselés által szolgáltatott egyenáram feszültségétől eltérő feszültségű háromfázisú áramot állíthassunk elő. Erre a czélra bármely (s) rúddal és (2a) párhuzamos áramkörrel bíró egyenáramú fegyverzetet lehet használni, melyet (6a) metszéssel (6a) rúdcsoportra oszthatunk. Az ily módon létesített rúdcsoportokat azután különböző módon lehet egymással kapcsolni, hogy a két előbb említett eltérő feszültségű háromfázisú áramot létesíthessük. Mielőtt eme kapcsolási elrendezések bővebb ismertetésére térnénk át, szükségesnek látszik, hogy a fölvágás kiviteléről és a használandó sematikus ábrázolásokról, melyek arra szolgálnak, hogy a különböző kapcsolásokat jellezzék, magyarázat gyanánt előzetesen a következőket jegyezzük meg. Minden tetszőleges számú sorokkal és fegyverzetdróttal (rúddal vagy menettel) bíró egyenáramú fegyverzetnél minden drótban változó nagyságú elektromótorikus erő keletkezik, mely általában nem a sinustörvény szerint, hanem ettől a mező alakjának megfelelően eltérő törvény szerint változik, minthogy a drótok (rudak vagy menetek) a fegyverzeten vagy egyenletesen, vagy egyenletes csoportokban (pld. hornyokban) vannak elosztva, adott pillanatban mindegyik rúd más és más helyzetet fog a sarkakra viszonyítva elfoglalni. Hogy malmost ezt a helyzetet lehetőleg egyszerűen állapíthassuk meg, czélszerű ha azt tételezzük föl, hogy a mező a légtérben sinus törvény szerint oszlik el, hogy azután egy rúdnak a simis-mezőre viszonyított helyzetéből azonnal következtethessünk annak fázisára is, habár a mezőnek ily eloszlása oly czélból, hogy a később leírandó kapcsolási elrendezések helyesen működjenek, korántsem szükséges. Ha már most, mint azt megjegyeztük, az indukált-rudak a fegyverzet kerületén egyenletesen oszlanak el, lehetséges a fegyverzet egész kerületének (6p) részre osztásával, hol (p) a sarokpárok számát jelzi, oly rúdcsoportokat létesíteni, melyekben nincs két 60°-nál nagyobb fáziskülönbséget mutató rúd és melyek egységes egésznek tekintve (t. i. ha egy csoport összes drótjainak elektromótorikus erejét összegezzük) oly elektromótorikus erőket