21525. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép a gabona tompítására hántolására, tisztítására és a korpa kiválasztására

Megjelent 190Í. évi junius hó 17-én. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATA L SZABADALMI LEIRAS 21525. szám. X/i. OSZTÁLY. Eljárás és gép a gabona tompítására, hántolására, tisztítására és a korpa kiválasztására. turbék istván almolnár' budapesten. A szabadalom bejelentésének napja 1900 november hó 27 ike Jelen találmány tárgya eljárás és gép a | gabona tompítására, hántolására, tisztítására, j és a korpa kiválasztására. , Az eddigi tompító eljárásoknál a gabonát i érdes fölületek közé hozták, mely fölületek j egymástól való távolsága kisebb volt. mint j a gabonaszem magassága, de jóval nagyobb, | mint a vastagsága. A gabona, mialatt ezen j fölületek között áthatolt, gurult a járatok közt s ezen mozgása folytán a gabonaszem részben ezen járatok érdes fölületén, részben egymás között súrlódott, miáltal a gabonaszemek egy részének hegye ledörzsölődött. Jelen eljárásnál a gabona hegyével érdes fölületekhez ütközik, mely ütközés folytán a gabonaszem hegye letörik, illetőleg a csira kiverődik. Ezt azáltal érjük el, hogy a gabonát két korong közé vezetjük, melyek közül az alsó vagy mindkettő forog s melyek ezáltal a gabonaszemet a köpenyhez kiröpítik. A korongoknak egymástól való távolsága csak néhány tizedmilliméterrel nagyobb, mint a gabonaszem vastagsága, úgy hogy a korongok a gabonaszemet fekvő helyzetben vezetik és fekvő helyzetben is röpítik ki. A gabonaszem tehát okvetlenül hegyével ütközik az érdes köpenynek. Ez eljárás előnyei szembeszökők. A régi eljárásoknál a gabona egy része ép heggyel hagyta el a gépet. A szemek erős súrlódást szenvedtek, minek folytán a. gabona károsan fölmelegedett. A súrlódás nag}' erőt igényelt, s ennek megfelelően a szemekre való hatás túlságos erős volt; sok szem eltörött s így szabaddá lettek magfehérje fölületek, úgy hogy már a tompítás alatt sok liszt és dereze képződött. De a ledörzsölt hámrészek a korongok éles fölületén szintén szétörlődtek és így az őrlés további folyamán káros befolyással voltak a liszt minőségére. A nagy erőhatásnak megfelelően rendszerint nagy, nehéz köveket használtak, melyek hajtása sok munkát igényelt és melyek felületei erősen koptak. A kövek közötti távolságnak pedig a kopás arányában való utólagos beállítása teljes pontossággal csak nehezen volt eszközölhető. Az új eljárás szerint minden szemből kiverjük a csírát és szakállt. Nincs súrlódás, a gabona nem melegszik, nem törik ketté, a letörött csirarészek nem hatnak gátlólag a tompítás folyamán, sőt ezen csira a minden egyes szemre teljesen egyformán ható erőhatás következtében egyforma nagy-