21517. lajstromszámú szabadalom • Újítás kapcsokon

- 2 alakkal bír és (f) végével a nyelven át­nyúlik, mely nyelv a drót másik végét képezi és a kampós tag hátsó végétől an­nak szárai között előre nyúlik. A találmány egyik főalakja szerint az említett akadály a kampós tag szárain van kiképezve. Ezen akadályt fölemelkedő (h) kihajlások képezhetik (1. és 2. ábra), melyek a kampóval együtt egy a hurkos tag hurokjának fölvételére szolgáló (i) te­ret alkotnak és ily módon a nyelv oldal­irányú kitérését is megakadályozzák. A 4. egész 8. ábrákon föltüntetett ala­koknál a kampós tag szárai, melyek egyéb­ként a fönt leírtakhoz hasonló szerkeze­tűek, a kampó mellett kiszögelő (j) meg­erősítő fülekkel vannak ellátva. A kam­pós tag ezen alakjával kapcsolatban elő­nyösen a 4. ábrán föltüntetett alakhoz hasonló hurkos tag használható, melynek (k) fülei (1) hurokjával majdnem egy vo­nalban állanak. A hurkos tag fülei a ka­pocs bekapcsolt állapotában a kampós tag (j) megerősítő füleihez közel állnak, miál­tal a kapocsnak kikapcsolása meg van könnyítve, mely kikapcsolás a két tag­nak egymáshoz képest való elfordítása ál­tal eszközölhető. Az imént leírt kiviteli alaknál a (h) ki­hajlások helyett harántirányban kiterjedő (m) kinyúlások is alkalmazhatók, (6., 7. és 8. ábra), melyek oly módon képeztet­nek, hogy a szárakat először is fölfelé, azután kifelé és lejtőben lefelé hajlíthat­juk, a hol azok a (j) megerősítő fü­lekbe mennek át. A nyelv vége valamely alkalmas alakú (n) hurokká képezhető ki, mely a kampó csúcsával majdnem érintkezik. A hurkos kapocstagnak egy különös alakját föltüntető 9—11. ábrákon látható, hogy összekapcsolt állapotában a kapocs az összeérő ruhaszegélyek által elrejthető. A találmány másik főalakja szerint a hurkos tag elmozdulását gátló akadály a kampós tag nyelvén van kiképezve (12— 14. ábra). Ezen akadályt egy (o) huroknak a nyel­ven való elrendezése által alkothatjuk, ma'y utóbbi egy a nyelvből a szárak vé­géig előre nyúló, hátrahajlított (p) rész­szel, egy függélyesen elrendezett (q) rész­szel és egy lejtősen lehajló (r) résszel bír, mely részek egy (s) könyököt képeznek; utóbbi a kampó csúcsával majdnem érint­kezik. Ezen akadály másképen még az által ké­pezhető ki, hogy a (p) visszahajlítást (15. és 16. ábra) hátrafelé egészen a lejtősen hajló (t) rész aljáig terjesztjük ki, mely a fönt leírt (r) lejtős résznek felel meg; ! ezen (t) rész oldalirányban egy (u) hu­rokká van hajlítva, mely a kampó csú­csával majdnem érintkezik. Az oldalirány­ban kiterjedő, kerekített (u) hurok a hur­kos kapocsrész hurokjának az (i) teret ké­pező mélyedésből való kimenesztését köny­nyíti meg. Ily (u) hurok a 19. és 20. áb­rákon föltüntetett alaknál is látható, mely­nél a kapocstagok szétkapcsolásának meg­könnyítése czéljából a kampón egy (v) begörbítés van kiképezve. Ezen ábrákon az (i) tér egyszerűen az (u) huroknak ferde fölhaj lítása által van képezve, mely hu­rok a valamivel megrövidített nyelvből nyúlik ki; utóbbi maga is egy kevéssé lej­tősen emelkedik. A találmány összes kiviteli alakjainál szükséges, hogy a nyelv függélyes irány­ban szabad mozgással bírjon, oly czélból, hogy a hurkos tag az (i) térből könnyen kiemelhető legyen. A nyelvnek ezen mo­zoghatósága a tetszőleges alakú (j) meg­erősítő fülek gyönge lehajlítása által (14. ábra) biztosítható, vagy pedig ilyen fülek hiányában (w) begörbítéseknek a szára­kon a kampó közelében való elrendezése által létesíthető. A szárak, mint látható, ily módon az összes esetekben fölemeltet­nek. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kapcsokhoz való kampós kapocsrész, mely áll megerősítő fülekből, kampó­ból, két elkülönített szárból és egy a fülektől a kampó felé nyúló és a kam­póval majdnem érintkező nyelvből és a szárakból fölfelé kinyúló gátakból, vagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom