21516. lajstromszámú szabadalom • Újítás kapcsokon

ruhadarab széle á nyelven átfektethető, a nélkül, hogy lényegesen fölemeltetnék, miáltal a kapocs nagyobb része födhető el. A kampó aránylag rövid és a szárak síkjához képest körülbelül 45°-nyi szög alatt emelkedik föl, a nyelv pedig majd­nem az érintkezésig közeledik a kampó csúcsához, azután fokozatosan lefelé hajlik és vagy ismét visszahajlik és a nyelvtest­tel kerül közel érintkezésbe, vagy előre fordulva, az alább leírt különböző alako­kat nyerheti. Az (e el) megerősítő kiszögellések a dróton a kampó és az (al a2) szárak kö­zött vannak elrendezve és előre, clZclZ cL kampó felé nyúlnak és a hurok és a kampó közötti érintkezés vonalát többé­kevésbbé megközelíthetik. A 8. ábrán föl­tüntetett alaknál ezen kiszögellések az em­lített érintkezési vonalon túlnyúlnak, míg a 2. ábrán látható alaknál azt nem érik el, a 3. ábrabeli alaknál pedig körülbe­lül ezen érintkezési vonalig érnek. A hurkos kapocstag egy folytonos drót­darabból készül és lényeges részeit egy (f) hurok és az (fl f2) fülek képezik. A húrok és fülek elkészítése után a hurkos tag akként alakíttatik, hogy a fülek a hurokkal többé-kevésbbé egy sorba hozat­nak. A 2. ábrán föltüntetett alaknál a húrok és a fülek megközelítőleg egy sor­ban állanak, míg a 3., 7. és 8. ábrákon látható alakoknál a hurok többé-kevésbbé előre ugrik. A 3. ábrán bemutatott hur­kos kapocstagnál a fülek mellső része (f3)-nál egyenesre van alakítva, miáltal a fölvarrás fölvételére kiterjedtebb tér kép­ződik. A rajzból látható, hogy a mily mérték­ben a kampós tagnál a megerősítő kiszö­gelések a kampón túl előre nyúlnak, oly mértékben a hurkos résznél a fülek hátra vannak helyezve és viszont. Ezen elrende­zésnek az a czélja, hogy a két kapocs­tagnak megerősítési pontjait, azaz egy­részt a kampós tag kiszögellését, más­részt a hurkos tag füleit oly közel hoz­hassuk egymáshoz, a mint azt a körül­mények (pl. a két ruhadarab szélei közötti köz) megengedik. A jelen találmány tárgyát képező ka­pocs azon eddigi kapcsok fölött, melyek úgy vannak szerkesztve, hogy véletlen ki­kapcsolódásuk meg van gátolva, azon előny­nyel bír, hogy kampója rendkívül rövid lévén, a tagok összekapcsolására a két kapocsrész összehozása és a huroknak a kampóba való beakasztása után csak igen csekély visszamozgásra van szükség. Azon­kívül a ruhának két összeillő része egy­mással egyszerűen érintkeztethető, míg a közönséges kapcsoknál bekapcsoláskor a j ruha széleit egymás fölé kell húzni. { A kapocs jelen szerkezete még egy to­: vábbi előnyt is biztosít. Mint az az előb­j biekben ki volt fejtve, mindkét kapocs­tag megerősítő kiszögelésekkel bír, melyek a kapocstagok mellső végeihez közel van­nak elrendezve. Ezen kiszögelések a ka­' pocstagok mindegyikénél megfelelő távol­ságokban feküsznek egymástól és a ka­pocstagok érintkezési vonala közelében vannak elrendezve. Ezen elrendezés a kö­vetkező előnyt nyújtja: Tekintettel arra, hogy mindegyik ruharész a ráerősített ka­poccsal együtt egy különálló hajlékony elemet képez, tekintettel továbbá arra, hogy a kapcsok az érintkezési részük hosz­szához képest tetemes hosszúságban van­nak a ruhához erősítve, valamint arra, hogy, különösen a hurkos kapocstagnál a megerősítő fülek a két tag közötti érint­kezés vonalához egészen közel van hozva, a kapocstagok szétkapcsolásánál a hur­kos kapcsokkal ellátott ruharész egyszerű fölemelése által (1. ábra) tekintélyes emel­tyűhatást gyakorolhatunk, miáltal a kap­csolások a legnagyobb könnyűséggel kap­csolhatók szét és pedig, a mi hangsúlyo­zandó, az illető kapocstagok szomszédsá­; gában fekvő szövetrészek nyújtása nélkül. Minél nagyobb a kapocstag két meg­erősítő fülének egymástoli távolsága a ka­pocstagok érintkezési hosszához (a kampó szélességéhez) képest, annál előnyösebb az a szétkapcsolás megkönnyítésére. Megjegy­zendő továbbá, hogy a megerősítő varrá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom