21468. lajstromszámú szabadalom • Névjegytárcza

által képezett élével egy síkban tartja. Ha a i (11) lemezt a tárcza közepe felé toljuk, akkor ennek (12) karimája ék gyanánt működve a (7) lemezt többé-kevésbbé meghajlítja, úgy hogy ez utóbbi a (6) rés bőségét többé-kevésbé csökkenteni fogja. A (11) lemez a (13) kar (1. ábra) által a (7) lemeznek (15) peczke körül forgatható (14) karral csuklósan van összekötve, ez utóbbi a (16) toldattal bír, melynek derékszög alatt meghajlított (17) vége a (7) lemeznek kiképezett, ívalakú (18) hasítékon átjár és a (7) lemezen kissé túlnyúlik. Ha a (14) kart a 2. ábrában föltüntetett állásba toljuk, akkor a (11) lemez a tárcza közepe felé csúszik és ezáltal a (6) rés bőségét csökkenti. A (7) lemezben a (19) hasíték van kiképezve, melyben a (20) tolóka végén a keskeny (21) karima (1. ábra) van kiképezve, mely a névjegy alsó szélét fogja meg. A (20) tolóka közepe táján, (22)-nél, akként van meghajlítva, hogy egyik fele a (7) lemez síkja alá, másik fele pedig ez utóbbival egy síkba esik. A (20) tolókának ez utóbbi felével egy a (8) lap (24) hasítékán átjáró peczeknek (23) gombja van összekötve, mely a (20) tolókának kézzel való mozgatására szolgál. A (20) tolóka rendesen az 1. ábrában föltüntetett állásban a (25) rúgó által tartatik meg, mely a (7) lemez és a (8) lap között van elrendezve és melynek egyik vége az egyik (9) szögecs segélyével van rögzítve, szabad vége ellenben a (23) gomb szárához támaszkodik. A (25) rúgó alakja lényeges szerepet játszik és hosszas kísérletek eredményét képezi ; kitűnt ugyanis, hogy nem könnyű oly rugót szerkeszteni, mely a rendelkezésre álló szűk térben biztosan működjék. Ezen rúgót előnyösen aczélsodronyból (zongorahúrból) készítjük és közepén akként hajlítjuk meg, hogy a nagy (26) és két kisebb (27, 28) ív keletkezzék, a hol ez utóbbi ívek nagyobb átmérővel bírnak, mint a (9) szögecs és az (1) födélnek ezen szögecs mellett lévő karimája közötti távolság, úgy hogy a rúgó, ha a (9) szögecs a nagyobb i ív mentén csúszik, biztosan tartatik meg állásában. A (25) rúgó szárai krbl. 120°-nyi szöget képeznek egymással és az egyik szár az (1) födélnek karimájához, a másik szár pedig a (23) gomb szárához támaszkodik. Az ekként előállított rúgó rendkívül rugalmas, a mennyiben úgy az íves részben, mint a szárakban utánenged, úgy hogy a rúgó egész hosszában hatásos. A (2) födél két (29) lemezzel van ellátva, mely lemezek széleiken a (30 és 31) karimákkal vaunak ellátva, mely utóbbiak a (2) födél karimáihoz vannak erősítve. A (30. 31) karimák magasabbak a (2) födél mélységénél (4. ábra), úgy hogy a (29) lemezek zárt tárczánál az (1) födélbe is benyúlnak. A (29) lemezek a (2) födélnek két hosszoldalánvannak elrendezve (1. ábra) és az alsó karimától a vízszintes középvonalon túlnyúlnak. A (32) névjegyek (4. ábra) a (29) lemezek és a (33) nyomólemez között tartatnak meg, mely utóbbi előnyösen egy a középen a (2) födélnek (35) falához szögecselt és két végével a (33) lemezhez támaszkodó, meghajlított (34) rúgó segélyével a (29) lemezek felé szoríttatik. A (34) rúgónak és a (33) nyomólemeznek alsó (36 és 37) vége (1. ábra) villaalakúan van kiképezve, úgy hogy a (20) tolóka és a (2) födél (35) fala között a tárcza zárt állásánál elegendő szabad tér marad. A (31) karimák belső élükön az 1. ábrában látható módon meg vannak hajlítva a (38) határoló képezése czéljából, melyhez a névjegyek alsó élükkel hozzáfeküsznek, úgy hogy a névjegyek és a (2) födél alsó karimája között bizonyos szabad tér marad, melybe a (20) tolókának (21) karimája nyúl azon esetben, ha ezen (20) tolóka legalsó állásában van. A (33) lemeznek alsó oldalán a kis (39) karimákkal (6. ábra) van ellátva, melyek a (34) rúgónak alsó végével a (33) lemeznek rögzítése czéljából kapcsolódnak, nehogy a (33) lemez az utolsó névjeggyel együtt kitolassék. A 7. és 8. ábrákban a (6) hasíték szabályozására szolgáló szerkezetnek egy módosí-