21466. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolás háromfázisú forgó áramú rendszereknél alkalmazandó mérőkészülékek számára

rad, illetve előresiet azon feszültségfázishoz képest, mely az árammérő csévét tartal­mazó vezeték és a vizsgálandó rendszer csomópontja között fönnáll. A jelen találmány tárgyát képező kap­csolás már most abban áll, hogy a feszült­ségmérő csévét, ellentétben az eddigi kap­csolási móddal, nem hozzuk mellékkapcso­lásba az árammérő csévét tartalmazó veze­tékkel, hanem a feszültségmérő csévét az imént említett fölismerés gyakorlati kihasz­nálása czéljából vagy a másik két vezeték­kel hozzuk mellékkapcsolásba, vagy ezen vezetékek közé, vagy ezen vezetékek egyike és az árammérő csévét tartalmazó vezeték közé kapcsoljuk, még pedig akként, hogy végei között oly feszültségfázis keletkezzék, mely az árammérő csévét tartalmazó veze­ték és a vizsgálandó háromfázisú forgó­áramú rendszer csomópontja közti feszült­ségfázishoz képest a kívánt szöggel előre­siet, illetve visszamarad. A jelen találmány tárgyát képező kap­csolás által többek között lehetővé van téve, hogy: a) Az egy árammérő és egy feszültség­mérő csévével ellátott elektrodynamóinétert háromfázisú, szimetrikusan megterhelt rend­szerek vizsgálatánál nemcsak a teljesítmény mérésére, — tehát wattméter gyanánt — hanem a munkafaktor (a fáziseltolódás) és állandó feszültségfázist föltételezvén, a watt­nélküli áram mérésére is fölhasználhatjuk. b) Induktive megterhelt rendszereknél a teljesítményt, illetve a munkát forgó teres indukcziós motor segélyével mérhetjük. c) Induktive megterhelt háromfázisú rend­szereknél a teljesítményt, illetve a munkát wattméter gyanánt foganatosított elektro­dynamóméter, illetve wattóraméter segélyé­vel mérhetjük. A következőkben a jelen találmány tár­gyát képező kapcsolás ezen három esetre vonatkozó foganatosítási alakjaiban van is­mertetve. A mellékelt rajzban egy szimetrikusan megterhelt háromfázisú forgóáramú rend­szer sémája van föltüntetve, melynél a fő­vezetékek (a b c)-vel vannak jelölve. A fogyasztó készülékek, a mint az az (AO BO CO) vezetékeknek az (0) csomó­ponttal való összekapcsolásából látható, a jelen esetben csillagkapcsolásban vannak; a csillagkapcsolás helyett természetesen há­romszögű kapcsolás is alkalmazható, melyre a következőkben kifejtendő megállapítások szintén érvényesek. Legyen a következőkben: (A.) és (0) között a feszültségfázis V (B) « (C) « « « VI (B) « (0) « « <* V2 (A) « (C) « « « V3 (B) « (N) « « « Vn a hol is (N) egy az (0) és (C) pontok kö­zött fekvő tetszőleges pontot jelöl. Ismeretes már most, hogy* háromfázisú forgóáramú rendszereknél: 1. A (V) feszültségfázis a (VI) feszültség­fázishoz képest 90°-kal előresiet. 2. A (V) feszültségfázis a (V2) feszültség­fázishoz képest 60°-kal előresiet. 3. A (V) feszültségfázis a (V3) feszültség­fázishoz képest 30°-kal visszamarad. 4. A (V) feszültségfázis a (Vn) feszültség­fázishoz képest egyr 60° és 90° között vál­takozó szöggel előresiet, a hol is az előre­sietés szöge az (N) pont helyzetétől függ és ugyanoly mértékben közeledik a 90°, illetve 60°-hoz, mint a melyben az (N) pont a (C), illetve (0) ponthoz közeledik. Föltéve, hogy az (AO) vezetékben egy (I) effektív erősségű sinusoidalis váltakozó áram folyik át és hogy az áram késlelte­tési szöge a (V) feszültségfázishoz képest (-p)-vel egyenlő, akkor, mint ismeretes, egy közönséges wattméter árammérő csévéjé­nek az (AO) vezetékbe való bekapcsolásá­nál és feszültségmérő csévéjének (AO)-val mellékkapcsolásba való hozásánál a készü­lék mutatója (S) kilengést végez, mely szög egy (k) állandótól eltekintve, a mérendő váltakozó áramnak (W) munkateljesítmé­nyét adja és pedig a következő egyenlet alapján: k S = V I cos <p = W. A jelen találmány értelmében már most az árammérő csévét. mint az imént, az (AO) vezetékbe kapcsoljuk, a feszültségmérő csé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom