21453. lajstromszámú szabadalom • Hajlékony tengely letompított csuklóelemekkel

Megjelent 1901. évi junius hó 10-én. —.—MAGY. ggjj KIR. SZABADALMI |||H HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 21453. szám. V/e/1. OSZTÁLY. Hajlékony tengely letompított csuklóelemekkel. JANET ARMAND MÉRNÖK P ARISBAN / A szabadalom bejelentésének napja 1900 október hó 23-ika. Sok esetben fölösleges a hajlékony tengelyek magjának oly kiképezése, hogy csomók a tengelyen ne keletkezzenek. Ez áll különösen abban az esetben, mikor a tengely egy merev vagy alakváltozásra képes, de mozdulatlan hüvelyben forog, mely oly szűk, hogy a tengely belsejében csomót nem képezhet. A hüvely ebben az esetben a hajlékon}' tengely túlságos nagy alakváltozásait meggátolja, tehát fölösleges ugyanerre a czélra külön berendezéseket alkalmazni. Ekkor a csuklók lényegesen egyszerűebben szerkeszthetők és körvonalaikban a viszonylagos elmozdulásukat határoló minden szögletes vonal elkerülhető. Ezek a csuklók ebben az esetben ovoid, elipsoid vagy hengeres alakú darabok lehetnek, mely utóbbiak végükön egy tetszőleges kettős görbületű fölülettel, pl. félgömbbel lehetnek zárva. Ezeket az alakokat kivágás, maratás vagy faQÓnálás által könnyen előállíthatjuk (l. ábra). Ebből az alapból kiindulva kétféle kiviteli módozathoz jutnak, melyek annak megfelelően alkalmaztatnak, hogy a következő két föltétel egyikét vagy másikát akarjuk-e érvényesíteni. Ezek az elvek: A) A hajlékony tengely szerkesztésénél csak azonos elemeket szabad fölhasználni. B) Egy csuklóelem törésénél a javítási költségeknek minimálisaknak kell lenniök. A) Az első esetben elégséges, ha a föntebb jellemzett elemet oly módon képezzük ki, hogy egyik végén egy hasítékot, másik végén pedig 9()°-os szög alatt egy eresztéket képezünk ki. (2. ábra), Három ily módon alakított elem, ha azokat szögecsek segélyével egyesítjük egymással, Cardanus-csuklót képez, kellő számú elemnek egymásután való sorakoztatásával pedig egy sokszöget kapunk, mely a gyakorlatban egy valamely görbét helyettesíthet. Ezért a sokszöget hajlékony tengely gyanánt használhatjuk, melynél ez erőt az egyik elemről a másikra a hasíték és ereszték viszi át. B) A második esetben minden elemen két-két, egymásra merőleges hasítékot képezünk ki. Két-két ily elem között egy-egy lapos, letompított végekkel bíró elemet (4. ábra) iktatunk közbe. Egy hasítékos elem és két lapos elem — föltéve, hogy mindegyik lapos elem a megfelelő horgonyba szögecsek segélyével van megerősítve, — Cardanus-