21424. lajstromszámú szabadalom • Önműködő vasúti kocsikapcsoló
14. és 15. ábra a kapcsolónak a kocsi- ! kon való elrendezésének sematikus ábrá- ! zolása oldalnézetben és alaprajzban; 16. ábra a kapcsoló megoldására szolgáló kötelek elrendezésének sematikus ábrázolása. A kapcsoló egy a vonórúd végére csuklósan erősített keretből áll, melyre ismét egy szarvakkal, vagy ötlővel és reteszekkel ellátott kapcsoló lap van csuklósan megerősítve; ily szerkezet van minden kocsira erősítve, oly módon, hogy két kocsi összetolása alkalmával az egyik kapcsoló lap ötlői a másik kapcsoló lap megfelelő nyílásaiba hatolnak és ennek reteszei által visszamenésükben meggátoltatnak. A vonóerő tehát az egyik kocsiról a vonórúdon, kereten, kapcsoló lapon, ötlőn és reteszen át közlődik a másik kocsival. A mellékelt rajzokon (1) a vonórúd. A keret egy (2) csapra (2. ábra) van függesztve, mely az (1) vonórúd végén (illetve a vonóhorgon) átmegy és a csávarkapocs (3) hevederének csapját helyettesíti. A (2) csap két végére (4) vezetékek vannak ráerősítve, melyek kifelé fordított szárnyú U-vasakból állanak és melyekben másik két kisebb (5) U-vasvan vezetve (7. ábra), melyek elől egy (6) harántcsappal vannak egymással összekötve. A (2 4 5 6) alkatrészekből ilyformán keletkező keret hosszabbodni és rövidülni képes; hosszabbodása a (4) vezetékeken elrendezett (7) orrok és (5) csúszó részek (8) hátfalai által van határolva; egyébként az egyes alkatrészek között bizonyos játék van meghagyva, oly czélból, hogy görbületekben, vagy lengéseknél a (6) csap a (2) csaphoz képest bizonyos mértékben elhajolhasson. A (4) vezetékek egymással egy szilárd (9) öv által vannak összekapcsolva (7. ábra), mely azokat teljesen körülfogja, és az (5) csúszó részeket szabadon átbocsátja. A (4) vezetékek hátul (10) bordákban végződnek (1. és 2. ábra), melyek a (2) csaphoz exozentrikusan lehetnek kiképezve és melyek a kocsi (11) mellva- ! sára támaszkodnak. j A (6) csapra a négyszögletű (12) kapcsoló lap van csuklósan ágyazva (5. és 6. ábra), mely elől két átló irányában szimetrikusan elrendezett (13) szarvval, vagy ötlővel és a másik átló irányában fekvő két (14) nyílással vannak ellátva. A (12) lap hátul egy keskenyebb részszel bír, melyben a (16) reteszek vezetésére szolgáló (15) vezetékek (4. ábra) vannak elrendezve, mely reteszek a (13) ötlőkhöz képest harántirányban vezettetnek. Ezen reteszek mindegyike egy (17) spirálrúgó hatása alatt áll, mely azt a (14) nyílás felé tolni igyekszik, mindegyik retesz továbbá egy (18) nyéllel, vagy csapszöggel bír, mely egy (19) hasítékon át a kapcsoló lap hátsó oldalára nyílik ki (1. és 5. ábra). A két retesz egymással egy (20) himbával van összekötve, mely a (12) kapcsoló lap közepén van foroghatcan ágyazva és melynek (21) hosszúkás kivágásokkal ellátott végei a (18) csapszögeket fogják körül. A (20) himba alsó végéhez egy görbített (22) rúd, fölső végéhez pedig egy (23) vonórúd van csuklósan kapcsolva, mely utóbbi másik végén a fölgörbített (22) rúd másik végéhez van csuklósan kapcsolva. A (22) rúd, mely akként van meghajlítva, hogy a (2 4 5 6) alkatrészeken kívül eső körben szabadon mozoghat, külső oldalán egy villaalakú (24) nyúlvánnyal van ellátva. A keret (5) oldalai egyikére egy (25) rúd van mereven ráerősítve, mely a kapcsoló hossztengelyével körülbelül konczentrikusan lehet hajlítva és melyen egy (26) súly szabadon csúszhat. A villás (24) nyúlványa (25) rudat körülfogja és a (26) súlyt hordja, olyképen, hogy ez önsúlyánál fogva a (16) reteszeket a (14) nyílásokba tolva tartja. Oly czélból, hogy a (13) ötlők a (14) nyílásokba való behatolásuk alkalmával a (16) reteszeket félretolhassák (8. ábra) ezen reteszek két (27) és (28) lejtővel bírnak, melyek egyike (27) hátrább áll a másik (28) lejtőnél, az ötlők pedig kétrneg! felelő (29 30) lejtővel vannak ellátva (3., j 4., 8. ábra), melyek közül a (29) lejtő
