21413. lajstromszámú szabadalom • Súrlódási kapcsolás

Megjelent 11)01. évi junius hó 3-án. MAGY. KftL SZABADALMI jöl HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 21413. szám. V/e/1. OSZTÁLY. Súrlódási kapcsolás. HEINE GYÖRGY GÉPGYÁROS VIERSENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 deczember hó 5-ike. Jelen találmány tárgyát oly súrlódási kapcsolás képezi, melynél a hajtandórész a hajtórészt fokozatosan növekvő sebességgel forgásba hozza, úgy hogy a motor nagyobb erő hirtelen elvonása következtében föllépő ártalmas lökésektől megkíméltetik, másrészt pedig a hajtott rész bizonyos maximális gyorsaságának túllépése esetén önműködő kikapcsolás létesül. A kapcsolást az a körülmény jellemzi, hogy az egyik részen tengelyirányban eltolható erőközlő (c) rész, melynek súlypontja a forgási tengelyen kívül esik, a súlypontot tartalmazó oldallal ellenkező oldalon egyoldalú nyomással a másik részhez addig szoríttatik, míg növekvő sebességnél a czentrifugális erő az ellennyomás legyőzése mellett az erőközlő (c) részt eltolja. A mellékelt rajz jelen kapcsolási mód egy példaképeni foganatosítását mutatja. 1. ábra a kapcsolás hosszmetszete; 2. ábra az 1. ábra (A—B) vonala szerint vett metszet. Föladatul tűztük ki, hogy (a) szíjkorong (b) tengelyt forgassa. Az (a) korong dörzstok gyanánt van kiképezve és magában foglalja az erőközlő (c) részt, melynek (cl) pofája az (a) korong belső fölületére támaszkodik. A (b) tengelyen szilárdan ül (d) hüvely, mely (e) vezetékdarabban folytatódik. Ezen vezetéken csúszik az erőközlő (c) rész, mely e szerint a (b) tengelyen tengely iránt eltolható; a (c) rész oldaliránti eltolását az (e) vezeték (f és g) korongjai akadályozzák meg. Másrészt ezen elrendezés következtében a (b) tengely a (c) erőközlő rész mozgásában kénytelen részt venni. A (c) erőközlő rész tömege úgy van elosztva, hogy súlypontja a forgási tengelyen kívül, például (h) pontba essék. A (d) hüvelyre erősített (i) rúgó az erőközlő irányban (cl) pofájával kifelé, azaz az (a) korong dörzsfölületéhez nyomja. A kapcsolás hatása a következő: Ha az (a) korongot forgatjuk, az erőközlő (c) rész az (a) korong belső fölületén először csúszni fog és csak fokozatosan vesz föl nagyobb forgási sebességet. Ennek megfelelően a (b) tengely is csak fokozatosan jut gyorsabb forgásba. Ha nagy erőket kell legyőznünk, a kezdetbeni csúszás következtében a (cl) dörzspofa és 'az (a) korong közötti káros visszahatás kizártnak tekinthető. Az erőközlő (c) rész, illetőleg (b) ten-