21396. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenyőfának és más hasonló fának telítésére, hogy az a gyújtó gyártására alkalmassá váljék

Megjelent 11)01. évi májas hó 31-én. MAGY. SZABADALMI IíIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 21396. szám. Il/g. OSZTÁLY. Eljárás fenyőfának és más hasonló fának telítésére, hogy az a gyújtó-gyártásra alkalmassá váljék. HÁHRE ANDRÁS GUULSEN GYÁRIGAZGATÓ OESSTRE LUNNERBEN (HADELAND, NORVÉGIA). A szabadalom bejelentésének napja 1901. évi január hó 9-ike A gyujtó-gyártásnál eddig nyers anyag gyanánt majdnem kizárólag nyárfát használtak, miután a gyújtó ellőállítására csupán csak ez volt alkalmas. Eltekintve attól, hogy a nyárfa súlya csekély és hogy azt különösen könnyen lehet kis darabokra fölaprózni, az a gyujtó-gyártásra azért is előnyösen használható, mert a gyantatartalma csekély. A fenyőfélékben, melyek a leggyakoribb és legolcsóbb faanyagot szolgáltatják, aránylag sok gyanta van, mely a gyújtó elégésénél kellemetlen serczegést okoz. A nyárfa gyantamentessége volt egyik legfontosabb oka annak, hogy ezt a fát alkalmazták általában a gyujtó-gyártásra. Minthogy azonban a nyárfa aránylag ritka fa és sok helyen csak messze vidékről szerezhető meg, alkalmazása jóval több költséget okoz, mint a mekkorát okozna a fenyőfáé. A fenyő rendkívül egyenes növésű és könnyű fa lévén, ép oly kevés nehézséget okoz a gépmunkával történő finom fölaprózásánál, mint a nyárfa. Tehát az ebből vagy más hasonló olcsó fából készült gyújtóknak oly tulajdonságokat kell adnunk, hogy azok nyugodt, fényes és nem serczegő lánggal égjenek el. A találmány tárgyát éppen az az eljárás képezi, melynek segélyével ezt a czélt elérhetjük. A fenyő- vagy más hasonló fát a szokásos módon a szokásos nagyságú darabokra szeleteljük és ezeket a darabokat egy a következőkben ismertetendő összetételű fürdőbe viszszük. A fürdőre jellemző, hogy nagy mennyiségű maró vagy szénsavas alkáliát tartalmaz. A fürdőben a fenyőfa — azonkívül, hogy már a gyujtó-gyártásnál igen kedvező tulajdonságokat vesz föl — a nagy gyantatartalmát is elveszíti, úgy hogy abban a tekintetben a nyárfához hasonlóvá válik. A fürdő nátronlúgból, foszforsavból és konyhasóból áll, mely anyagokat megfelelő mennyiségű vízben oldjuk föl. A nátronlúgnak az a hatása, hogy a fában levő gyantát elvonja, a foszforsav pedig arra szolgál, hogy a gyújtószálak meggyújtásuk után hosszú ideig ne izzanak. A fürdő összetétele a következő lehet: 10 1. víz, 2 1. 10%-os nátronlúg, 20- 30 g. foszforsav és 50 g. konyhasó. Ebben a fürdőben az egyes darabokat mintegy 10 perczig áztatjuk.