21380. lajstromszámú szabadalom • Elektromos fékszerkezet

vábbá egy (20) bütyökszerű rész van erősítve, mely két a bütyök két oldalát öszszekötő (21 és 22) mozgatócsappal bír. Ily módon egy két működőföliilettel bíró bütyök létesül, mely fölületek egyike a lengő tengely középvonala fölött, másika azalatt áll. Ezen fölületeket a (21 és 22) mozgató csapok képezik, melyek a (24) rúd (23) kivágásában (2. ábra) működnek. Ezen (23) kivágás akként van alakítva, hogy a (20); bütyökkel együttműködik, mi mellett a két mozgatócsap a (24) rúd kivágásának oldalára hat, oly módon, hogy a (24) rúd a bütyöknek bármely irányú lengése, vagy elfordulása alkalmával félremozdíttatik. A (24) rúd a (25) fékvonórúdra van erősítve, mely a nagyobbik kerékpár (27) féktuskóinak (26) fékgerendelyével van összekapcsolva. A (25) rúd továbbá két (29 és 30) karral vagy ággal bír, melyek közül a (29) ág a (32) gerendellyel van összekötve, mely a kisebbik kerékpár (31) tuskóit hordja, míg a (30) ág a kocsi (36) kézifék-emeltyűjével van összekötve. A (7) kerekek (31) féktuskói a forgóállvány (12) harántgerendájára csuklós tagokkal, vagy függesztővasakkal vannak fölfüggesztve és egymással a (32) fékgerendellyel vannak összekötve. A (29) rúdág a (32) fékgerendellyel mereven lehet összekötve, vagy pedig engedékeny kapcsolat közvetítésével. Mint az a rajzon látható, ezen (29) ág egy csavarmenetes résszel bír, melyre a (33) csavaranyák vannak rácsavarva, az ág vége pedig a (32) fékgerendelynek egy fúrásán hatol át, melyben hosszirányban elcsúszhat; a (29) rúdágra a beállítható (33) csavaranyák és a fékgerendely közé egy (34) spirálrúgó van föltolva. A (29) rúdra a (32) fékgerendely túlsó oldalán is (35) csavaranyák vannak csavarva. Az egyik féktuskópárnak ezen engedékeny megerősítési módja a keréktuskók egyenlőtlen megterhelését teszi elkerülhetővé, miáltal mindenkor az összes féktuskók működése biztosítva van. A (31) keréktuskók a (34) rúgok által a (7) kerekek fölé szoríttatnak oly módon, hogy a fék meghúzása alkalmával ezen tuskók előbb érintkeznek a (7) kerekekkel, mint a (27) tuskók a (6) kerekekkel; a (25) rúd további elmozdulása alatt a (27) tuskók is a (6) kerekekhez szorulnak, miáltal az összes tuskók működése biztosítva van. E mellett a tuskókat a kisebb kerekekhez szorító erő a rúgó megfelelő összeszorítása által szabályozható. A (36) kézifékemeltyű a (12) harántgerendára erősített (37) karra van csuklósan ágyazva és egy (38) csappal van ellátva, mely a (30) vonórúdág (39) hosszúkás lyukába kapcsolódik. A (36) kézifékemeltyűk a (41) görgős vonórúdhoz kapcsolt (40) (1. ábra) igával vannak összekötve. A féknek kézzel való meghúzása alkalmával a (38) csap a (39) hasíték végébe kapaszkodva, a (25) rudat meghúzza, miáltal a tuskók a kerekekhez szorulnak. Ha pedig a fékeket a mágneses fék húzza meg, akkor a (25) rúd a (38) csapon elcsúszhatik, a nélkül, hogy a (36) kézifékemeltyűt megmozdítaná. Világos, hogy ha a kocsi pl. balfelé mozog és a fékezőáram a (8) mágneses vágány-féksarút megmágnesezi, úgy ez a vasúti sínhez vonzatván, a föllépő súrlódásnál fogva, a kocsi menetirányával ellenkező irányban igyekszik elmaradni. Minthogy ezen vágányfék a (9) rúgókon mozgathatóan van fölfüggesztve, ennélfogva ezen elmozdulása a (15) lengő tengelynek (16) forgattyúi segélyével való elfordítását idézi elő. Ennek következtében a (24) rúd a bütykös készüléknek a (23) kivágás oldalához szoruló alsó (22) mozgató csapja által jobb felé húzatik, minélfogva a (25) és (29) rudak a féktuskókat mindkét kerékpárhoz hozzászorítják. A (24) rúd elmozdulásának első része alatt a (31) tuskók a (29) rúdág és a (34) rúgó behatása alatt a (7) kerékhez szorulnak; a (24) rúd további elmozdulása folyamán a (34) rúgó„ összeszoríttatván, a (27) tuskók is a (6) kerekekhez nyomódnak. Ha a mágneses vágányféket a kocsi ellenkező irányú menete alatt hozzuk mű-