21343. lajstromszámú szabadalom • Íróasztal

Megjelent 1901. évi május lió 22-én. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LÉTRAS 21343. szám. VIII/o. OSZTÁLY-íróasztal. MÉNDTHAL KÁROLY GYÁROS KÖNIGSBERGBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 november hó 3-ika. A szóban lévő találmány tárgya egy íróasztal, mely az eddigi hasonló szerkezetű Íróasztaloknál annyiban előnyösebb, hogy az összes fiókjai jobban hozzáférhetők és kihasználhatók, továbbá hogy az asztalfőlület is nagyobb, mint az eddigi íróasztaloké. A csatolt rajzon a találmány tárgya példaképen egy kiviteli módozatban az 1. ábrán fölülnézetben, részben az asztalfölület eltávolítása után látható, míg a 2. ábra eme kiviteli módozat oldalnézete a fiókok kihúzása után és a 3. ábra metszet az 1. ábra (3—3) vonala szerint. A szóban lévő kiviteli módozatnál a (c) (b) oldalfiókok oly módon vannak az elől zárt, kihúzható (a) szekrényben elhelyezve, hogy azokat csak az (a) szekrény kihúzása után lehessen oldalt kihúzni. Ha tehát az (a) szekrény az íróasztalba be van tolva, a (c d) fiókokat kihúzni nem lehet, ez csak akkor lehetséges, mikor az (a) szekrényt oldalt kihúztuk és így az (a) szekrény oldalfalai szabadokká válnak. Világos, hogy az (a) szekrény kihúzása által az asztalfölület tetemesen nagyobbodik, mert az (a) fiók födelét is asztal gyanánt használhatjuk és ez a födél legalább is oly mértékben terhelhető, mint a tulajdonképeni íróasztal asztalfölülete, a mi az eddig az íróasztaloknál használt kihúzható lemezek esetében, miután azok csak végeiken voltak megtámasztva, lehetetlen volt. Tehát a leírt berendezés az asztal használhatóságát tetemesen fokozza, azonkívül a jogtalan kinyitás ellen fokozott biztonságot nyújt, a kezelése pedig jóval könnyebb, mint az eddigi szerkezeteknél, miután az összes (b) fiókok egyetlen húzással közvetlenül elénk kerülnek. A régebb szerkezetű íróasztaloknál, melyeknél a fiókokat előre kellett kihúzni, vagy melyeknél egy ajtó nyitása után váltak az összes fiókok szabadokká, a fiókok nem feküdtek az illető előtt, hanem ha a fiók tartalmához akart jutni, kénytelon volt oldalt hajolni és ha a fiók ki volt húzva, annak minden részéhez fölállás nélkül hozzá nem férhetett. Ha ellenben a találmány tárgyát képező szerkezetnél az ! (a) szekrény kihúzása után a (b) fiókok szabadokká lettek, a nélkül, hogy föl kellene állani, vagy oldalt kellene hajolnia, a fiók minden részét el lehet érni. A szóban lévő szerkezet azonkívül azért is előnyös, mert az összes oldalfiókok az (a) szekrény kihúzásával és betolásával nyithatók és zárhatók el. Fontos eme szerkezetnél, hogy a szek-