21341. lajstromszámú szabadalom • Izzófényű lámpa folyékony égő anyagok számára
hül ennek központi furatán keresztül töltjük a lámpába. A 2. ábrán föltüntetett lángzó egy függélyes, egyenes (k) csőből áll, melynek fölső vége (1) dugóval van elzárva, míg nyitott alsó vége csavarmenetes, azon czélból, hogy a lámpa alsó részének (e) fejébe szorosan be legyen csavarolható. A (k) cső belsejében, kevéssel az (1) dugó alatt egy fölül nyitott (m) cső végződik, mely hosszában a (k) cső belső falához van forrasztva s hogy el ne dugulhasson, fölső végén hasítékokkal van ellátva. A (k) cső fala, magasságának körülbelül 2 /3 részénél, az (m) cső átbocsátása végett át van törve s ez utóbbi alul (n) ejektorban végződik, melynek nyílása fölfelé irányul. Ezen két cső együttesen egy sokkal tágabb s Bunsen lángzót képező (o) csőben foglal helyet, mely a 2. vagy 3. ábrán látható, vagy bármely más tetszőleges alakkal is bírhat. A 2. ábrán az (o) cső alsó része kibővül, hogy az (m) cső alsó görbült része és az (n) ejektor helyet találhasson benne. A 3. ábrán az (o) cső egyenes, azonban egy kimetszéssel bír, mely a kidomborodó (p) fallal van befödve. Az (o) cső (q) kar segélyével a (k) csővel szilárd kapcsolatban áll s fölső végét fémszövetből vagy átlyukgatott könnyű vasbádogból készült (f) rostély födi be, mely czélszerűen egy rövid csavarmenetes (s) csövecske által rögzíttetik. Az (n) ejektor úgy van szerkesztve, hogy könnyen leszerelhető és tisztítható legyei}1 s e végből alsó (t) dugója könnyen le-' csavarolható, úgyszintén az ezzel szemközt fekvő s a kilövellési nyílást tartalmazó (u) feje is. Hogy az elgázosítás szabályszerűen menjen végbe, a mint az nyugodt láng létesítése czéljából szükséges, a (k) csőbe (v) kanócz van helyezve, melyet felében finom, felében durvább fémfonalak alkotnak. A durvább fonalak czélját a beszennyeződött kanócz könnyebb eltávolítása képezi, a mit az által érünk el, hogy a kanócznak a (k) cső alsó karimájából kinyúló végét egy csíptetővel megfogjuk, miután a (k és d) csöveket szétcsavaroltuk. Hogy az ejektor (u) nyílásában semmiféle tisztátalanság le ne rakódhassék, mitől az eldugulna, az ejektor belsejében igen finom fémfonalakból álló dugót helyezünk el. A különböző égetendő folyadékoknál a lángzó alakja általában ugyanaz marad, csakis a (k) cső fölső részének hőmérséke, valamint az ejektor nyílásának keresztmetszete fog a folyadék neme szerint változn1 '. Alkohol esetén, melynek gőze nem éiiritkezhetik vörösen izzó falakkal, a nélkül, hogy föl ne bomlanék, a (k) csőnek a lángban fekvő része kell, hogy tömör legyen s ezen tömör részt maga az (1) dugó is képezheti, mint az a 3. ábrán látható. Ezen berendezésnél az alkohol elgőzölgése sokkal alantabb történik, ott, a hol kevésbbé meleg falakkal érintkezik, nem úgy, mint petróleumnál, melynél hosszú s a lánggal közvetlenül érintkező elgázosítóra van szükség (2. ábra). A lángzó kiegészítő részét az (x) köpeny képezi, mely a lámpaüveget, valamint az izzó háló (y) nyelét tartja s alsó részére az (o) Bunsen-csőbe bocsátott levegő szabályozására szolgáló (w) gyűrű van erősítve. A lámpa működése a következő: Az (o) cső alsó részéhez néhány pillanatig, mely a használt folyadék mineműségétől függ, egy borszeszégőt tartunk. Az (a) tartányban a (c) dugattyú által előidézett nyomás következtében a folyadék a (.j) hajszálcsőben, valamint a (v) kanóczban fölemelkedik s e közben mindinkább fölmelegedve, elgőzölög. Ezen gőz az (m) csövön végighalad s (n) ejektorból az (o) Bunsen-cső belsejébe áramlik. A kilövelt gőz az (o) Bunsen-csőben lévő levegővel bensőleg összekeveredik, s a borszesz égő hatása következtében az (r) rostély fölött lángra lobbanva kék lánggal ég. Erre a lámpaüveget és izzóhálót tartó (x) köpenyt a lángzóra illesztjük.