21334. lajstromszámú szabadalom • Rögzítő szerkezet villamos izzólámpák számára
Megjelent 1901. évi május lió 187(>-án. MAGY. m KIR SZABADALMI jpBf f HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 21334. szám. * VII/li. OSZTÁLY. Rögzítő szerkezet villamos izzólámpák számára. SEDLÁRIK DOMINIK, A MAGYAR TEXTILIPAR R.-T. MŰVEZETŐJE RÓZSAHEGYEN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 deczember hó 13-ika. A villamos izzólámpák körtéi eddig tudvalevőleg a megerősítésre szolgáló hüvelybe oly formán lettek beletéve, hogy azoknak két peczke két csavarszerű bemetszésbe illesztetett bele, úgy hogy a körtét a kiesés ellen csakis a súrlódás biztosította. Ezen rögzítés azonban korántsem elegendő, mivel egyrészt rázkódtatások folytán a körte kieshetik, másrészt azonban mindig ki vagyunk téve annak, hogy a körte hívatlan kezek által leszereltetik. Ezen hiányok kiküszöbölésére szolgál jelen találmány tárgyát képező rögzítő szerkezet, mely a mellékelt rajzon az 1. ábrán oldalnézeteben van föltüntetve részben metszve a 2. ábrán húzott x—x vonal irányában, a 2. ábrán pedig az 1. ábrán húzott y—y vonal szerinti metszetben van ábrázolva. A lámpa szerkezete teljesen a régi s azért annak bővebb leírása fölösleges. A találmány lényege az (a) rúgókban áll, melyek a (b) szigeteléshez vannak erősítve és fölső végükkel a (c) körte (d) rögzítő peczkeinek fölvételére szolgáló csavarmenetszerű (e) nyílásait födik el részben, a mint az az 1. ábrán látható. Az (a) rúgóknak belső fölületén egy (f) bütyök vagy dudorodás van, mely az (e) bevágásokba behatolva, a (d) peczkeket rögzíti és a körtét a kiesés ellen biztosítja. A (g) csavar, mely a (h) gyűrű megerősítésére szolgál, az (a) rúgók részére ki van vágva. A rögzítő szerkezet működése már most a következő: A (c) körtére ráhúzzuk a (h) gyűrűt s azt (d) rögzítő peczkeivel épen úgy helyezzük el az (e) kivágásokba, mint ez eddig is szokásos volt. Ekkor ugyanis az (a) rúgók visszahajlanak és a (d) peczkek az 1. ábrán látható helyzetbe hozhatók, mikor is az (a) rúgók újból befelé szorulnak és az (f) bütykök a (d) peczkeknek útját visszafelé elzárják. Ha most a (h) gyűrűt a (g) csavarra rácsavarjuk, úgy azaz (a) rúgókat is körülfogja és ezeknek kifelé való elhajlását megakadályozza, úgy hogy az (f) bütykök az (e) kivágásból ki nem jöhetnek és így a (d) peczkek is helyzetükben rögzítve maradnak. A körtének leszerelése tehát most csak úgy történhetik, ha előbb a (h) gyűrűt lecsavarjuk, mikor is az (a) rúgók ismét kifelé kitérhetnek és a (d) peczkek az (e) nyílásból kicsavarhatok.
