21329. lajstromszámú szabadalom • Elektromágneses fék
— 2 — Á mint a 3. ábrából látható, ily (9) emeltyű a kocsialj mindegyik oldalán van elrendezve ; ezen (9) emeltyűk a (18) harántrúd segélyével össze vannak egymással kötve úgy, hogy mindkét emeltyű egyidejűleg mozog. A kocsialj fölső részén két (19) lemez között (1. ábra) 21. orsó körül forgatható (20) emeltyű van elrendezve. Ezen emeltyűnek alsó karja a (22) görgőt hordja, mely a (9) emeltyűket egymással összekötő (18) haránttartó fölső oldalára támaszkodik. A (20) emeltyűnek fölső vége a (28) vonórúd segélyével a kerekek féksarúit működtető emeltyűszerkezettel van összekötve. A kerekek számára elrendezett (24) féksarúk a (26) rudak segélyével a (25) tartókra vannak szerelve; az ugyanazon tengelyhez tartozó kerekek féksarúi a (27) fékgerenda segélyével vannak egymással összekötve. Az egyik (27) fékgerenda a (28) fékemeltyűvel csuklós összeköttetésben áll, mely utóbbi végével a helytálló (29) tartóban van ágyazva. A másik (27) fékgerenda hasonló módon a (30) fékemeltyűvel van összekötve, melynek fölső vége a (31) rúdhoz van kapcsolva. A (28 és 30) emeltyűk alsó végükön a (32) rúd segélyével össze vannak egymással kötve. A (23 és 31) rudak a kétkarú (33) emeltyű (3. ábra) egy-egy végéhez vannak kapcsolva úgy, hogy ez utóbbinak működtetésénél a (31) rúd mindig ellenkező irányban fos mozgattatni, mint a (23) rúd. Nyolczkerekű kocsiknál a másik kocsialjnál elrendezett (34) féksarúk a (35) illetve (36) fékemeltyűkkel vannak összekötve, melyek alsó végükön a (37) rúd (2. ábra) segélyével vannak egymáshoz kapcsolva. A (35) fékemeltyű fölső vége egy alkalmas pontban megerősített csap körül forgatható, míg a (36) fékemeltyű fölső vége a (38) rúddal csuklós összeköttetésben áll. A (38) rudak másik vége a (39) emeltyű (3. ábra) egy-egy végével vannak összekötve, míg a (39) emeltyű a (40) rúd segélyével a (41) emeltyűhöz van kapcsolva. A (41 és 33) emeltyűk a (42) rúd segélyével vannak egymással összekötve, mely utóbbinak vége a (33) emeltyűnek forgási pontúi szóigál. Egy másik (43) emeltyű a (23) rúddal áll összeköttetésben és tetszőleges szerkezet segélyével kézzel működtethető. A fék működése a következő: Tegyük föl, hogy a kocsi az 1. ábrába berajzolt nyíl irányában mozog és hogy a mágneses féksaruk a sínekhez szorulnak, akkor a (8) rúd (1. ábra) a (9) emeltyűt a (16) csap körül balra fogja elforgatni. A (18) haránttartó ennek következtében megemeltetik és a (20) emeltyű (22) görgőjére hatván a (20) emelyűt (21) csapja körül jobbra lendíti, minek következtében a (23) rúd is jobbra húzatik. Ezzel egyidejűleg a (33) emeltyű elrendezése következtében a (31) rúd balfelé mozgattatván a (24) féksaruk a kerekekhez szoríttatnak, a mikor is a nyolczkerekű kocsinál a (42, 40) és (38) rudak a (35, 36) fékemeltyűket is ellendítik és ennek következtében a (34) féksaruk is fékeznek. Ha a kocsi berajzolt nyíllal ellenkező irányban mozog és a mágneses féksaruk a sínekhez szoríttatnak, akkor a (8) rúd a (9) emeltyűt (15) orsója körül lendíti el. A (20) emeltyűnek a (22) görgőt hordó karja ezen esetben is fölfelé mozgattatik úgy, hogy a (23) rúd épúgy, mint az előbbi esetben, ismét jobbra mozog. Ezen elrendezés következtében tehát a (23) rúd, mely a kerekek féksaruinak működtetésére szolgál, mindig ugyanazon irányban (jobbra) mozgattatik el, akár milyen irányban halad is a kocsi. A mint a leírtakból kitűnik, a jelen találmány szerint a féksarúk mozgása a kocsi bármely haladási irányánál mindig ugyanazon egyetlen összekötő szerkezet által közöltetik a keréksaruk működtető szerkezetével, még pedig a föltüntetett példábau egy forgási csapjainak egyikéből vagy másikából kiemelhető emeltyű által. A jelen találmány természetesen nem szorítkozik csupán a föltüntetett foganatosítási alakra és a leírt emeltyű helyett bármely a mágneses féksaruk által egyetlen összeköttetés révén a kocsi haladási iránya szerint az egyik vagy másik irányban kilendíthető, a keréksaruk emeltyűszerkezetét megfelelő módon működtető szerkezet alkalmazható.
