21309. lajstromszámú szabadalom • Berendezés az ágyúk önműködő elsütésére való készülékek szerelésére

működésének megmagyarázásához való vázlatok. Mint az 1. ábrából látható, az (s) talpon egy függélyes (r) tartó van megerősítve, mely fölső végén egy (i) lemezzel ellátott, forgathatóan ágyazott (a) kart tart. melynek (b) lengési tengelye az ágyú kitolt helyzetében a (h) ágyúcsappal összeesik; az (a) kart az (r) tartóra szerelt erős (j) rúgó az 1. ábrában látható, egy ütköző által határolt helyzetbe szorítja. Az (a) kar egy a lengési síkjában fekvő (c) ívet tart, melynek középpontja a (b) tengelyben fekszik és mely (c) íveii egy (o) középpontból kiindulva balra a különböző lőtávoloknak (2000—3000 méterig) megfelelő elevácziós-szögek vannak fölrakva. Az (o) kiindulási pont az (a) karnak az (i) tányérra merőlegesen álló (x—x) tengelyétől egy meghatározott (m) körülbelül 30— 35°-nyi szög alatt áll. Az (r) tartó fölé eső (h) ágyúcsapon egy lefelé irányított és a (g) állítócsavarral ellátott (k) kar van fölékelve, melynek az (y—y) középvonalban fekvő (y) jele az ágyúcső pontos vízszintes helyzetében a függélyessel ugyanakkora (m) szöget képez, a mekkora szöget a (c) ív (o) jele az (a) kar (x—x) tengelyével képez. Ha az ágyút az 1. ábrában jelölt hely-' zetbe hozzuk, melyben az (a) kar (b) tengelye a (h) ágyúcsap tengelyével összeesik, a midőn a (g) állítócsavar vége az (a) kar külső végébe ütközik és az ágyúcsőnek pontos vízszintes helyzetében a (g) csavart addig állítjuk, míg a (k) karon lévő (Y) jel a (c) ív (o) pontjával összeesik (2. és 6. ábra), akkor tekintettel az (m) szögek egyenlőségére az (x—x) vonal függélyesen és az (a) karon lévő (i) asztal vízszintesen fog állani. A most már vízszintesen állított (i) asztalon az (M) önműködő elsütő készüléket megfelelő szorítócsavarokkal akként rögzítjük, hogy a vízszintes (d) gyűrű lengési tengelye az ágyú elevácziós-síkjára merőlegesen álljon. A készülék kezelése, illetve működése a következő: Ha egy bizonyos távolságra akarunk lőni, akkor az ágyú előretolása és elforgatása után nem az ágyút eíeváljuk, hanem azt nyugalomban hagyjuk, ellenben az (M) készüléket tartó (a) kart a (g) állítócsavar utánengedése által a (j) rúgó behatása alatt addig forgatjuk, míg a (k) kar (Y) jele a (c) ívnek a kivánt czéltávolságnak megfelelő beosztására mutat. Ezáltal az (x—x) középtengely, mialatt az (M) készülék (f) karja (3. ábra) függélyes helyzetben maradt, egy a kivánt elevácziósszöggel egyenlő (e) szöggel a függélyes helyzetből az (x'—x') helyzetbe forgattatott. A hajó himbálásánál az (M) készülék akkor adja meg a kontaktust, ha az (x'—x') vonal a függélyeshez az (e) minus előgyújtási szöggel közeledett és minthogy az ágyúcső a készülékkel synchron leng, tehát az eleválatlanul maradt ágyúcső a vízszintessel ezen pillanatban az előgyújtási szöggel kisebbített (e) elevácziós-szöget fogja bezárni, és így a készülék az ágyút a kellő elevácziós-szög mellett elsüti a nélkül, hogy az elevácziós készüléket igénybe vettük volna, Az ágyú visszafutásánál az (a) kar a (j) rúgó behatása folytán ismét az 1. ábrában jelzett helyzetbe jut, de a lövés által nem lesz megrázva és az ágyú ismételt kitolásánál a (g) csavar által ismét előbbi lövésnél adott helyzetébe szoríttatik. A leírt esetben azonban az ágyúnak az (M) készülék által való elsütéséhez föltétlenül szükséges, hogy a himbálás által az (x'—x') vonal a függélyes (x—x) helyzetbe hozassék, a mi másrészt föltételezi, hogy a himbálás egyenlő vagy nagyobb legyen az (e) elevácziós-szöggel mint az előgyújtási szög. Ha a (w) himbálási szög (8. ábra), illetve a (p—p) hajóinga (p'—p') végső helyzetei által képezett szög fele kisebb, mint a készüléknek adott, az (x—x és x'—x') vonalak által bezárt (e) elevácziós-szög, akkor a hajó himbálása nem lesz képes az (M) készüléket a gyújtási helyzetbe hozni; ezen esetben az eleváló-készűlék segélyével az ágyút és vele együtt az (M) készüléket is addig emeljük (8. ábra pontozott helyzet), míg a készülék kontaktust ad, a mi akkor