21306. lajstromszámú szabadalom • Újítások a drótnélküli telegráfiában használt berendezéseken

- 2 -ennek önindukcziója és kapaczitása meg­felelően van megszabva, befolyásolhatja. A jelvevő (rendeltetési) állomáson egy jelvevőt alkalmazunk, melyet nagy frequen­cziájú elektromos áramhullámok befolyásol­nak. Ily berendezések vannak pld. a 16703. és 18600. sz. magyar szabadalomban leírva. A négy áramkör, nevezetesen a jeladó-és jelvevő állomás elsőd- és másodáramköre oly módon méretezendő, hogy a kapaczitás és önindukezió viszonya mind a négy áram­körben azonos legyen, vagyis a négy áram­kört ugyanarra az elektromos hullámhosszú­ságra hangoljuk, bár az egyik állomáson a két áramkör eme hullámhosszúság oktáv­jára is lehet hangolva. Ha a találmány tárgyát arra használjuk, hogy a közleményt csakis bizonyos jelvevő állomásokra vigyük át, ezeken az állomá­sokon alkalmazott áramköröket másként hangoljuk, mint a többi állomásokon alkal­mazott áramköröket. Ha a jeladó állomás hangolását megváltoztatjuk, míg az az egyik jelvevő állomás hangolásával egyenlővé nem válik, csakis ez az egy állomás fog a jel­adó állomáson adott jelre megszólalni, az összes többi azonban nem. Ekkor azonban a jeladó és jelvevő állomás távolságának túlságos kicsinek lennie nem szabad. A különböző áramkörök kapaczitását és önindukczióját tetszőleges ismert módon szabályozhatjuk. A csatolt rajzokon: az 1. és 2. ábra a jeladó, illetőleg jelvevő kapcsolási sémája, a 3. ábra a jeladó állomás egy transz­formátorának oldalnézete, a 4. ábra ennek homloknézete, az 5—8. ábra a jelvevő állomás külön­böző indukczió-csévéit ábrázolja. A kapcsolási sémákon (a) a telepet, (b) a Morse-kulcsot, (c) az induktort (Ruhm­korff-ot) ábrázolja, melynek elsődcsévéje egy transzformátor (d) elsődcsévéjével van összekötve, mely esetben a (c) és (d) készü­lékek közé egy (e) kondenzátort lehet köz­beiktatni. A transzformátor (dl) másodcsé­véje egyrészt a levegőben kifeszített (A) vezetékkel van összekötve, mely fölső vé­gén az (f) fémhengerhez van kapcsolva, másrészt pedig a földhöz vagy (E) kapaczi­táshoz van kapcsolva. A másodcséve és a légvezeték vagy a föld közé néha nagy­számú menettel bíró (g) csévét kapcsolunk be, mikor azonban a berendezés olyan, hogy eme cséve meneteinek számát tetszés sze­rint változtathassuk. A jelvevő egy levegőben kifeszített (A) vezetőből áll, mely a fölső végén egy (fl) fémhengerhez lehet kötve és a jeladó (g) csévéjéhez hasonló (gl) cséve és egy in­duktor (jl) csévéje útján a földre vagy az (E) kapaczitáshoz van kötve. A kis (h) kon­denzátort az (fl) elsődcsévéhez párhuzamo­san lehet kapcsolni. Az indukcziócséve má­sodtekercselése a közepén meg van osztva és a belső végei a (j3) kondenzátor leme­zeivel vannak összekötve, míg a külső vé­gei adott esetben a (g2) csévék közvetíté­sével, melyek a (g) csévéhez hasonlók, a tökéletlen (T) kontaktussal vannak össze­kapcsolva. Lehet eme tökéletlen (T) kon­taktussal párhuzamosan egy (hl) kondenzá­tort is beiktatni. A (B) teleptől kiinduló és az (R) relaisen vagy irókészúléken át zárt helyi áramkör a (cl c2) csillapító-csévék közbeiktatásával a kondenzátor (j3) lemezei­vel van össszekötve. A (hl h2) kondenzá­torokat legczélszerűebben mint két, egy­mástól alkalmas dielektrikum segélyével elválasztott fémcső lehet kiképezve, mert ily módon lehet legczélszerűebben a kapa­czitásukat az áramkör pontos hangolása czéljából megváltoztatni. A következőkben fogjuk a berendezés különböző, a gyakorlatban jól bevált rész­leteit ismertetni. A két állomáson alkalmazott, a levegő­ben kifeszített (A) vezetőt az ismertetendő összes példákban mint hét 0'889 mm. át­mérőjű rézdrótból font kábelt képeztük ki, a jeladó és jelvevő állomás levegőben ki­feszített vezetője minden esetben teljesen azonos egymással. A transzformátorra vonatkozó részletes adatok a következők: Az 1-ső sz. transzformátor. A (d) elsőd­csévéje 0'946 m, hosszú, szigetelőanyagból

Next

/
Oldalképek
Tartalom