21303. lajstromszámú szabadalom • Többsarkú vezetőváltó elektromos vasutakhoz

Megjelent 1901. évi május lió 1 8-án. MAGY. gg| KIR SZABADALMI jHu HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 21B0B. szám. V/g- OSZTÁLY. Többsarkú vezetékváltó elektromos vasutakhoz. SIEMENS ÉS HALSKE RÉSZVÉNYTÁRSASÁG CZÉG BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 november hó 15-ike. Ha az elektromosan vontatott járművek­hez az elektromos áramot két vagy több, egymás mellett fekvő, különböző poten­cziálú vezetéken vezetjük, a vezeték vál­tók kiképezése tudvalevőleg tetemes nehéz­ségekbe ütközik, minek oka abban rejlik, hogy a különböző potencziálú vezetékek a váltócsúcsban vagy keresztezési pontban összefutnak. A szóban lévő találmány tárgya már most egy váltóelrendezés, melynél a kü­lönböző potencziálú vezetékeknek össze­futása úgy a váltócsúcsban, mint a ke­resztezés helyén el van kerülve. Ezt oly módon érjük el, hogy az egyik vágány ve­zetékét megszakadás nélkül vezetjük át, a másik vágány vezetékét pedig az előbbi­hez oly módon kapcsoljuk, hogy az összes a járműhöz vezetett áramok potencziálja a járműnek a váltón való áthaladása közben megváltozzék, miközben a potencziálválto­zások száma eggyel kisebb fog lenni, mint a különböző potencziálú vezetékek száma. A csatolt rajzon egy kétsarkú, egyen­áramú vezeték váltóbereíndezése látható. (a b és c d) egy elektromos üzemű vasút vezetékei, melyektől az (e) pontok­ban az (i k) vezetékek ágaznak el. Az (e) j váltónyelv és (f) keresztezés között lévő szakasz közepén a (h) szigetelők vannak beiktatva. Ezek két oldalán az (a b és c d) vezetékek polaritása változik, úgy hogy a pozitiv (a h) vezetékszakasz után a nega­tív (b h) vezetékszakasz következik és a negatív (c h) vezetékszakaszhoz a pozitiv (h d) vezetékszakasz csatlakozik. Az (e) •váltócsúcsokban és (f) keresztezésekben érintkező vezetékeknek, mint az az 1. áb­rából kitűnik, polaritása azonos. Tehát a közönséges, egysarkú vezeték váltóknál al­kalmazott szerkezetek kétsarkú vezeték­váltók esetében is alkalmazhatók és elég­séges, ha a föntebb jelzett vezetékszaka­szokba a (h) szigetelő szakaszokat iktat­juk be. Ha a váltón az 1. ábrán kihúzva ábrá­zolt nyíl irányában motorkocsi halad át, a (h) szigetelőkön való áthaladásánál az áram először megszakad, azután pedig iránya változik meg, minek azonban jelentősége nincs, mert a jármű menetirányát nem be­folyásolja. Ha azonban a motorkocsi a váltón a pon­tozva jelzett nyílirányban halad át, az áram egyáltalában nem szakad meg. A 2. ábra forgató árammal üzemben tar­tott pályához való vezetékváltót mutat,

Next

/
Oldalképek
Tartalom