21288. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nedvekben mint vérben, tejben és hasonlókban tartalmazott szilárd testecskéknek száraz por alakjában való kiválasztására

Megjelent 1901. évi május 13 *<» 15-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 21288. szám. IV/i. OSZTÁLY. Eljárás nedvekben, mint a vérben, tejben s hasonlókban tartalmazott szilárd testecskéknek száraz por alakjában való kiválasztására. STAUF RÓBERT VÁSÁR- ÉS VÁGÓHÍD IGAZGATÓ POSENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 deczember hó 19 ike. Jelen találmány tárgya eljárás nedvekből, mint vérből, tejből és hasonlókból száraz por alakjában lévő preparátumok előállítására. Az eljárás lényegében véve abban áll, hogy az illető nedveket igen finomra szétporlasztjuk és ezen alakban vetjük alá a szárítási folyamatnak, miközben azon körülmény bír nagy jelentőséggel, hogy a szárítás egy meghatározott hőmérsékletnél következik be, mivel bizonyos hőmérsékleten fölül könnyen bekövetkezhetnék a megszárított por szétbomlása. A hőmérsékletnek ezen szabályo- \ zása. ill. egy bizonyos meghatározott fokon i való tartása sokkal könnyebben elérhető a nedveknek szétporlasztott alakban való szárításánál, mint ha azokat közönséges lepárló készülékekben kezelnénk. A találmánybeli eljárás foganatosítására a legkülönbözőbb készülékek alkalmazhatók, melyek közül egy a mellékelt rajzlapon van példa gyanánt bemutatva, hol az 1. ábra a készüléknek merőleges hosszmetszete, a 2. ábra oldalnézete, végül a 3. ábra az 1. ábrának (A—B) sík szerinti vízszintes metszete. A föntebbi ábrákon bemutatott készüléknél (a) cső nyomás alatt álló levegőnek a szétporlasztó (b) fuvókákhoz való vezetésére szolgál. A nyomás alatt álló levegő (c) csöveken át szívja föl a földolgozandó nedvet (d) tartályokból, mire az előbbit finoman szétporlasztott állapotban, ferdén fölfelé irányított sugarakban, egy aknaszerű (e) térbe fuvja. Az említett (e) térnek alsó részén egy fűtőkészülék, pl. (f) gázkemencze foglal helyet. Az (e) aknának szabályozható nyílásain át behatoló levegő a kemencze által fölmelegíttetik és így fölfelé száll. Mivel azonban eközben a (b) fúvókákon át kiáramló, szétporlasztott nedv a fölmelegített levegővel érintkezésbe jut, folyós vagy vizes része elpárologtatik. A vízgőz és a most már megszárított testecskék a meleg levegő által fölfelé vezettetnek és ezután egy az (e) térbe vagy aknába fölülről benyúló, tölcsérszerű (g) nyúlvány által az (e) aknát három oldalról karzatszerűen körülvevő, fölül zárt (h) térbe irányíttatnak. Ezen (h) térnek gyapjúkelméből, fátyolból vagy hasonló anyagból álló falai a levegőt és a vízgőzöket a szabadba bocsátjuk, míg a száraz port visszatartják, hol az utóbbi megfelelő (i) garatokban gyülemlik össze, melyekből elforgatható tolattyúk vagy hasonlók segélyével bocsáthatók ki.