21286. lajstromszámú szabadalom • Levegővel kevert szénhydrogénfejlesztő lámpa

felelő alakot és méreteket adhassunk, an­nak megfelelően, hogy mekkora nyomás nyomja az elpárologtatandó folyadékot az (a) táplálócsőbe és hogy a méretezés kö­vetkeztében a gőzök állandóan egyenle­tes sebességgel ömöljenek ki a (k) fúvón. E föltételek mellett a lángnak hőfejtő ké­pessége maximális, a világító anyag fo­gyasztása pedig minimális fog lenni. Említésre méltó még, hogy egyszerű fémcsövek alkalmazása által elérhető az, hogy az (e) toldalékcső eléggé fölmelegít­hető és hogy már első részlete is lecsapó­dás nélkül mehet át a (d) csövön. Ter­mészetes, hogy az (e) toldalékcsőből jövő gőzök nem gyulladnak meg, a láng nem csapódik vissza, hanem csak az égő alko­hollánggal érintkezve gyuladnak meg, mely utóbbi arra való, hogy a lámpa használa­tának megkezdéséhez szükséges meleget állítsa elő. Most már az elpárologtatandó folyadéknak elég nagy nyomása van, hogy a lámpát táplálhassa. Lássuk már most a mellékelt rajzot szem előtt tartva, hogy hogyan történik az elpárologtatandó folyadék nyomás alá he­lyezése. Erre a czélra aránylag kis nyomás is •elégséges, mely az (i) tartányban lévő fo­lyadék föliiletére hat és mely tetszőleges módon, légsűrítő stb. segélyével léte­síthető. A nyomás hatása alatt a folyadék a függélyesen álló (q) cső vezetékben bi­zonyos magasságra fölemelkedik, fölösle­ges része pedig fölül nyitott (r) tartányban gyűlik össze. A rajzon látható elrendezésnél, a mint az (a) tápláló vezeték tetszőleges csekély melegnek van kitéve az (i) tartányban lévő folyadék fölületére rögtön nyomás hat, mely a folyadékot a (q) csővezetékbe és az (m és n) csővezetékeken át az (a) táp­láló csővezetékbe hajtja. Ekkor a fejlődött szénhydrogéngőz és levegő keveréke a (h) háló fölött rögtön meggyújtható. A nyo­mást mindazonáltal fokozni kell addig, míg a folyadék az (r) tartányban a kellő ma­gasságot el nem érte. A kioltáshoz ele­gendő a folyadék fölületére gyakorolt 4 -nyomás megszüntetése, a mi (v) csap ki­nyitása által eszközölhető, a midőn az úgy a lángzóban, mint az (a) táplálócsőben, az (r) tartányban és (q) csőben lévő folya­dék az (i) tartányban uralkodott nyomás megszűnése következtében és saját súlya és a külső légnyomás hatása alatt, mely utóbbi az injektor nyílásán át jut érvényre az (i) tártányba folyik vissza, a lángzó lángja pedig elalszik. Ha szükséges, a meg­gyújtást újra akármelyik pillanatban ugyan­azon biztonsággal mint előbb végezhetjük iés az elégés is ugyanoly tökéletesen fog most is végbemenni, mint előbb. Czélszerű még a (p) vékony csővezeték alkalmazása, melynek alsó része kissé mé­lyebbre nyúlik az (i) tartányban mint a (q) cső, azért hogy az (a) táplálóvezeték hirtelen lökésszerű nyomás növekedés ha­tása következtében, így pl. a légszivattyú bekapcsolásánál ki ne ürüljön. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Levegővel kevert szénhydrogéngőzöket fejlesztő lámpa, jellemezve az egy vagy több (a) táplálócső által, melyek tet­szőleges szemcsés vagy szálas anyag­gal vannak megtöltve, egyrészt hogy az elpárologtatandó folyadék nagy fö­lületén oszoljék szét, másrészt, hogy az esetleges ellennyomás hatását megaka­dályozza és a mely, az átlyukasztott (h) lemez nyílásán átvezetett (a) cső­nek (c) meghosszabbítása a lángig van vezetve. 2. Az 1. alatt igényelt lámpánál egy vagy több fölül zárt (c) cső alkalmazása, jelle­mezve az által, hogy ezek a csövek az (a) táplálócsővel vannak összeköttetés­ben, mely táplálócső alul tartánnyá bővül ki, fölül pedig egy vagy több, a görbített végükkel a lángban lévő (d) gőzvisszavezető csővel van kapcso­latban. 3. Az 1. alatt igényelt lámpa, jellemezve egy vagy több (a) táplálócső külső fö­lületén, ennek hosszában a (d) gőzve­zetőcsővel párhuzamosan alkalmazott (o) csatorna által.

Next

/
Oldalképek
Tartalom