21284. lajstromszámú szabadalom • Újítások ekéken

- 3 =­keret alsó oldalán elrendezett (36l ) furatok valamelyikén áthatoló azon (37) csap kö­rül foroghat, melybe az önvezeték lán­czait magában egyesítő (31) perecz is be van akasztva (3., 6. és 10. ábra). A (35) vezérrúd belső vége közelében, (39) pánt vagy hüvely közvetítésével egy (40) ken­gyelre támaszkodik, hol a gerendelyt tartó, keret ezen kengyelen áthatoló (41) tartó­kengyelek segélyével van a talyigaten­gelyhez oldhatólag hozzáerősítve (4. ábra). Az önvezetéki lánczoknak a talyigaten­gelyhez a (37) csap körül könnyen for­gatható (31) perecz közvetítésével való kapcsolása (6. ábra) azon előnnyel jár, hogy az eke nyugodt járását az sem befo­lyásolja, ha az igavonó állatok helyenként nem járnának is egészen pontosan a ba­rázdában. A kivetendő barázdát tudvalevőleg a (10) csoroszlya hasítja elő. Tapasztalás szerint azonban, különösen laza talajban, a csoroszlya az ekét gyakran kifelé vezeti a talajból, úgy hogy ez által a barázda szélessége tetemesen csökken. Ezen hát­lány kiküszöbölése végett a találmány sze­íint a csoroszlya (38) tartókengyelénél, vagy esetleg a gerendelynél, egy állan­dóan kéznél lévő (42) éket rendezünk el egy (43) lánczra függesztve (1. és 9. ábra), mely a csoroszlya (44) nyelének egyik vagy másik oldalánál a gerendely és a csoroszlyanyél közé betolva, a cso­roszlya élét szüksége szerint kifelé vagy befelé irányítja. Használaton kívül az ék­nek (43) láncza egy (45) horogra akasz­tatik, úgy hogy annak elvesztése megaka­dályoztatik. Azon czélból, hogy a (6) gerendelytartó keretnek vagy vánkosállványnak előre bu­kása megakadályoztassék, az említett ke­ret fölső oldalához és az önvezeték (32) karjához egy (46) láncz van kapcsolva (1. és 3. ábra), miáltal meggátoltatikaz, hogy az eke üres járása alkalmával a vezérrúd előrésze a földre feküdjék s másrészről fölöslegessé válik a költségeket szapo­rító hosszabb gerendelynek s ennek mellső végén hosszabb (16) szögvasak alkalma­zása. A gerendely mellső végénél egy (47) kengyel van elrendezve (1., 2. és 3. ábra), mely (48) láncz közvetítésével a talyigá­nak (35) vezérrúdjához van kapcsolva, melynek rendeltetése az, hogy az eke hir­telen fordulatánál megakadályozza a ge­rendely végének a (6) gerendelytartó ke­retből való kicsúszását és leesését s így elkerültessék az ekerészek esetleges meg­sérülése. Az ekevas, a kormánylap és a cso­roszlya tisztogatására szolgáló eddigi, úgy­nevezett ösztökék éles szélű ék alakjával bírtak, úgy hogy a tisztogatandó alkat­részeket egyrészt könnyen megsérthették, | másrészt pedig használaton kívüli helyze­! tűkben, a gerendelyhez erősített (49) hü-i velyben, a kihasított föidszalaggal állandó súrlódásban állottak s a vontatáshoz szük­séges erő növelése mellett idő előtti el­kopásnak is voltak kitéve. A jelen talál­mány szerint az (50) ösztökét sarlószerű alakkal képezzük ki (1. ábra), melynek ki­felé hajló éle a tisztítandó alkatrészek fölületéhez mindenütt jól hozzáilleszkedik s a mellett a (49) tartóhüvelybe való he­lyezése alkalmával a kihasított földszala­gok minden akadály nélkül elvonulhatnak mellette. SZABADALMI IGÉNY. Újítások ekéken, jellemezve az által, hogy a) a szántóvas előbbre állított éllel görbe lap alakjában van kiképezve, úgy hogy az a kormánylap görbe fölületé­nek folytatását képezi; b) az eke gerendelye magassági irány­ban úgy az ekefejen alkalmazott fura­tok s az ezeken áthatoló csavarcsap, mint az eketalyiga gerendelytartó ke­retének hosszoldalain alkalmazott fura­tok s az ezekbe illeszkedő csavarszö­gek, valamint az utóbbiakra támaszkodó kereszttartó segélyével, elől a talyi­gánál is beállítható; c) a gerendely a csoroszlya közelé­ben kettős meggörbítéssel bír, illetőleg

Next

/
Oldalképek
Tartalom