21281. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés lepárlási termékeknek a kondenzálás alatt való szétválasztására
— 2 — csatornájának legmélyebb pontján egy (d) kifolyónyílást (2. ábra) kell elrendezni, melyen át a lecsapódvány mindenik üreges lapból külön levezethető. Az (e) lefolyócsövek (2. és 3. ábra) egy (f) csőbe torkolnak, melyen két szomszédos (e) lefolyócső között egy-egy (g) csap van elrendezve. Az (f) csőhöz (h, i, k, 1) csövek (3. ábra) kapcsolódnak, melyeken át a lecsapódvány a (C\ C», C1 ", CI V ) kondenzátorokba, vagy hűtőkbe vezettetik. Ezen csőkapcsolás által a lecsapódványnak több üreges lapból egy hűtőbe való vezetése válik lehetségessé. Az eljárás következő: A lepárlás kezdete előtt az (A) kondenzátort egy bizonyos hőmérsékletre előmelegítjük, hogy az a lepárlás kezdetén elég meleg legyen. A kondenzátor fölhevítése ismert módon történhetik, pl. úgy, hogy forró vizet, olajat stb. vezetünk a készüléken keresztül, továbbá, hogy a hűtővizet gőzzel fölmelegítjük, vagy hogy víz helyett gőzt vezetünk a kondenzátor (s) hűtőtereibe. Mihelyt a lepárlás kezdődik, a (B) kondenzátorba hűtővizet vezetünk, mely a készüléken át (az (s) keringőterekben) az olajgőzökkel szembe áramlik, ezeket lehűti és fokozatosan kondenzálja. A lepárlókazánból az (m) csőtoldaton át a pl. 100°-ra fölhevített (A) kondenzátorba vezetett lepárlási termékek az (A) kondenzátor üreges lapjain sorban áthaladnak, mikor is a 100°-nál magasabb forrpontú ne héz olajok az (A) kondenzátorban csapódnak le, míg a könnyű 100°-nál nem kondenzálható olajok a (B) kondenzátorba áramolnak át, ahol azok lecsapatnak és ahol a lecsapódvány le is hűttetik. Az (A) kondenzátorban lecsapódott úgynevezett nehéz olajok (magas forrpontú olajok), minthogy a legnehezebb olajok az első üreges lapban, a könnyebbek fokozatosan a többiben csapódnak le, az által választhatók szét, hogy az egyes rekeszekben lecsapódott olajok az (e) csövekben külön-külön vezettetnek el. Amennyiben az (A) kondenzátorban könnyű (109°-on alul forró) olajok csapódtak volna le, úgy ezek, minthogy a kondenzátor 100° hőmérséklettel bír. ismét el fognak párologni. A (B) kondenzátorban lecsapódott könynyű (100°-on alul forró) olajok, minthogy az esetben is a legnehezebbek az első üreges testben, a könnyebbek a következőkben csapódnak le, a lecsapódványnak az egyes üreges testekből való elvezetése útján különíthetők el egymástól. A két (A és B) kondenzátor helyett természetesen egy nagyobb kondenzátort is alkalmazhatunk, melynél két vagy több üreges testet egyenlő hőmérsékletre melegítünk föl, úgy hogy a gőzalakú párlási termékek először ezen egyenletesen megmelegített testeken át áramolnak és csak azután kerülnek a többi üreges testbe. Az (A) kondenzátoron lévő (h, i, k, 1) csöveknek az (f) es (e) csövekkel (2. és 3. ábra) való megfelelő kapcsolata által, (amit különben (B) kondenzátornál is alkalmazhatunk) valamint a (g) csapoknak megfelelő állítása által több üreges testből is ereszthetünk át olajat egy hűtőbe. A mint az a mellékelt rajzon látható, az (A) kondenzátorból három különböző sűrűségű lecsapódványt nyerünk, melyek a (C1 , C", Cm ) hűtőkbe vezettetnek és lehűttetnek, míg a (B) kondenzátorból kétféle lecsapódványt nyerünk, melyek az (1 és 11) csövekben vezettetnek el. Az (1) csövön át elvezetett lecsapódványt a (CI V ) hűtő hűti le, míg az (11) csövön elvezetett lecsapódvány magában a kondenzátorban hűttetik le. A lecsapódványt egy üvegburával lefödött (t) mérőhengeren vezetjük át, melyben egy areometer úszik, úgy hogy itt az egyes olajok sűrűsége mindig meghatározható. Kizárólag nehéz (100-on fölül forró) olajok esetén elegendő csak egy (A) kondenzátort alkalmazni, melyet akként hűtünk le, hogy a hűtővizet stb. az olajgőzök áramával szembeáramoltatjuk. Minthogy egyenletes hűtővízfolyás esetén az egyes üreges testek mindig egyenletesen hüttetnek. ennélfogva az egyes üreges
