21280. lajstromszámú szabadalom • Többszörös hatású készülék só és egyéb oldatoknak légritkított térben való bepárologtatására

í szőr és ez által a (q) kaparókat lassú for­gásba hozzuk, hogy a (h) terek falaira ta­padt sót leválasszuk. Ezután a kaparókat gyorsabban forgatjuk, mi által a czentrifu­gál erő a sót a kerület fölé hajtja, a hol a (25) nyíláson, (26) tölcséren és (27) csövön át a (28) tartályba esik. Ugyanis a kaparok megindításakor a (29) tolókákat nyitjuk, ellenben a (31) és (33) csapok, valamint a (30) ajtó csukva maradnak. A (28) tartály telített sóoldattal van megtöltve. Ha az egész só a (28) tartályokba hullott, a kaparókat megállítjuk, a (29) tolókákat, zárjuk, kinyit­juk a (31) légbebocsátó csapokat és egy a (32) csövekhez csatolandó szivattyúval a te­lített sóoldatot a (28) tartályokból leszívat­juk. Ha ez megtörtént, úgy kinyitjuk a (30) ajtókat és eltávolítjuk a sót, ezután ismét bezárjuk a (30) ajtókat és a (28) tartályo­kat ismét a legfölsöbb (11) elem (h) teréből vett sóoldattal töltjük meg addig, míg az a (31) csapokon kifolyik. Erre ezen csapokat elzárjuk, a (29) tolókákat nyitjuk és annyi sóoldatot vezetünk még a tartályokba, hogy az elemek (h) tereiben a kellő folyadék szintét előállítsuk és föntartsuk. Az elemek száma különböző lehet. Hogy sót nagy kristályokban választhassunk le, egész (30) elemet kellene alkalmazni. Kö­zönséges nagyságú kristályok nyerésére ele­gendő (8—10) elem. Az új készülék előnye abban rejlik, hogy a sókristályokat eltávolíthatjuk a nélkül, hogy az tizemet illetőleg a bepárlást meg kellene szakítani, mi mellett a hatásfok igen kedvező, mivel egy kg. gőzzel 10—30 kg. vizet párologtathatunk el. A m3 -kénti kris­tálylerakódás ugyanazon elem minden pont­ján ugyanaz, tehát a kristályosodás sokkal szabályosabb, mint a nyilt tüzű készülé­keknél. Ha a fűtőfölületet --val, a szélső elemek hőfokkülönbségét d-val, az elemek számát n-el, a hő-átszármaztatási tényezőt ,3-val és az egyik elem által a másiknak átadott ösz­szes melegmennyiséget M-mel jelöljük, úg}7 M = S — p. n Ha (n) nő a nélkül, hogy más faktor vál­toznék, úgy M csökken, mi által a lerakódó kristályok nagyobbak lesznek. M és d ugyanazon értéke mellett p-t nö­velhetjük, ha a feneket reczés vagy hul­lámos lemezből készítjük (4., 5. és 8. ábra), úgy hogy a lecsapódott víz ezekről azonnal lecsepeg és folyik végig az egész fölületen, mi által a hőátszármaztatás csökkentetnék. A lecsapódott vizet azonban a helyett, hogy melegének kihasználására az egyik (i) térből a másikba vezetnők, minden ily tér­ből közvetlenül levezethetjük. Ezenkívül a legalsóbb (l) elem kettős fenekében lecsa­pódott vizet a helyett, hogy a (23) csövön lecsapolnák, a többi elem kettős fenekén át a legfölsöbb elem kettős fenekébe vezet­hetjük. Végül az (r) fogazás a (t) fogaske­rekek fölött is lehet elrendezve, s ennek az az előnye, hogy a fogazás nem merül a folyadékba. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Többszörösen ható készülék sóoldatok­nak légritkított térben való lepárologta­tására, mely egymásfölött elrendezett kettős fenekű 1, 2, 3 elemekből áll, melyek közül a legalsóbbat (i) kettős fenekébe vezetett tetszőleges forrásból eredő gőzzel fűtjük, míg a többi elem (i) kettős feneke a középtől a kerület felé lejt és közepe a fölötte lévő elem (h) terével áll összeköttetésben, úgy hogy minden elem az alatta lévő elemben fejlődött gőz által füttetik, mi mellett a legfölsöbb elem kivételével minden elem körben mozgatott (q) kaparókkal van el­látva, melyek a lerakódott sót az ele­mek kerületén alkalmazott (25) nyíláso­kon és a (29) elzáró tolókákkal ellátott (27) csöveken át, alantabb lévő (31) lég ki- és bebocsátó csapokkal a bepáro­laudó sóoldat bevezetésére szolgáló, el­zárható (32) csőtoldatokkal, továbbá a (30) ajtóval ellátott (28) tartányokba jut­tatják és mi mellet a kettős fenekek, a legalsóbb elem kivételével (10 17) csö­vekkel fölszerelt külső (15) csövek segé­lyével vannak egymással összekötve, a legfölső elem kettős feneke pedig egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom