21279. lajstromszámú szabadalom • Aszaló eljárás és szárító készülék az aszalandó anyag előkészítésére

— 2 5. a besűrített leveknek a kisajtolt ré­szekkel való keveréséből és eme keverék egyidejű megaszalásából, esetleg a kisaj­tolt részeknek és az extraktnak keverésé­ből. Mint azt föntebb említettük, a 3—5. alatt jelzett műveletek, ha a nedvet érték­telensége vagy mérgező hatása miatt föl­használni nem akarjuk és egyszerűen ki­öntjük, egészen elmaradnak. Mindezeket a műveleteket az iparban ál­talában használt és ismeretes berendezé­sekkel és gépekkel végezzük, csupán a föl­hevítésnél dolgozunk külön gépekkel kü­lönleges módszerek szerint, nevezetesen a fölhevítés módja attól függ, minő követel­ményeknek kell az aszalt anyagnak megfe­lelnie. Ha oly növényi részekről van szó, melyeket aszalva csak takarmányozásra akarunk fölhasználni, a fölhevítést leg­czélszerűbben falazott gödrökben vagy tar­tályokban végezzük, melyek a fenekük fö­lött mintegy 100 mm. magasságban egy szitával vannak fölszerelve, mely alá gőzt vezetünk. A szita azonkívül arra is szol­gál, hogy az önmagától leváló levet a szi­lárd anyagtól elválaszthassuk. A levelek fölhevítésére egy mintegy 12 m. hosszú, ,3 m. széles és 3 m. magas tartály szolgál­hat, mely a csatolt rajzon (1—4. ábra) látható. (a a) az oldalfalak, (b) a fenék, melyek mind vízhatlan czementből vannak építve, (c) a szitafölület, (d d) a gőzvezeték, (e) a szivattyú vezetékkel összekötött és a nedv eltávolítására szolgáló cső. 1 Emberi táplálékul szolgáló anyagokat, melyeknek izüket kezelés közben változ­tatniok nem szabad, mint az összes kelféle­ségek, gyümölcsök, sárgarépa stb. egy­szerű vagy kettős csigában, melynek falai finoman át vannak fúrva, hevítjük föl, ne­vezetesen egyszerű csigáknál a töszúrás nagyságú áttörések a szállítás iránya felé eső bádogokon vannak alkalmazva, míg ket­tős csigánál az egész középrész ily bádo­gokból készül. Az 5. és 6. ábra a kettős csigát mu­tatja be, (g g) a két csiga, (f) a teknő, (h) a kezelendő anyag, (i) az áttört fölü­let, (k) a gőzpalást, (1) a gőzcső. Magától érthető, hogy a különböző le­írt hevítési módok alkalmazása nem szorít­kozik pontosan egy bizonyos anyag keze­lésére és hogy az első sorban leírt eljá­rást bizonyos esetben igen jól lehet a má­sodsorban említett anyagok kezelésére al­kalmazni és viszont. A leírt eljárás gazdasági szempontból is sok előnnyel jár. így annak következtében, hogy a nedveket az aszalás előtt választ­juk le és hogy ezeket külön kezeljük, több­szörös elpárologtatókat és folytonos üzemű aszaló berendezéseket is lehet használni növényi anyagok konzerválására. Ez az aszaló eljárást tetemesen olcsóbbá teszi, minthogy ezekkel a berendezésekkel (20— 30-szoros elpárologtatás érhető el és így még igen sok nedvességet tartalmazó anya­gokat is rendkívül hosszú időre konzervál­hatunk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Aszaló eljárás sok nedvességet tartal­mazó íiövényi részek, mint gyökerek, gyümölcsök, levelek stb. aszalására, az által jellemezve, hogy ezeket a nö­vényi részeket az aszalás előtt fölhe­vítjük, úgy hogy a nedvesség kifoly­hassék és sajtolás, czentrifugálás vagy lefolyatás által eltávolítható legyen. 2. Az 1. alatt védett eljárás egy kiviteli módozata, az által jellemezve, hogy az ily módon előállított nedvet vagy azon­nal, vagy a benne lévő értékes vagy mérges anyagok eltávolítása után besű­rítjük és sajtolt anyaggal az aszalás előtt vagy után összekeverjük. 3. Az 1. alatt védett fölhevítés kivitelére egy berendezés, mely egy a (b) fe­neke fölött kis távolságban alkalmazott (c) szitával ellátott (a) tartályból áll és melynél a (c) szita a szilárd és csöppfolyós alkatrészek elválasztására szolgál és a (d) gőzbevezető cső a (c) szita alá nyúlik. 4. A 3. alatt védett berendezés helyett egy (g g) kettős csiga, melynek burkolatá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom