21279. lajstromszámú szabadalom • Aszaló eljárás és szárító készülék az aszalandó anyag előkészítésére

Megjelent 1901. évi május lió 12-én. MAGY SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 21279. szám. 1 V/e. OSZTÁLY. Aszaló eljárás és szárító készülék az aszalandó anyag eló'készítésére. BÜTTNER & MEYER CZÉG RAJNA/M

UERDINGENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 november hó 5-ike. Ha gyümölcsöt, zöldséget, burgonyát répaleveleket és más sok nedvességet tartalmazó növényi részeket az ismeretes aszaló berendezésekben, melyeket répaszeletek aszalásánál közvetlenül, törköly szárításánál pedig gőzzel fűtünk, csakhamar meggyőződünk arról, hogy ezek a berendezések a föntebb jelzett czélra teljesen alkalmatlanok. Kitűnt ugyanis, hogy a növényi részek fölmelegítésénél a sejtek oly nagy mennyiségű nedvességet bocsájtanak ki, hogy ez nem csak maga tapad a berendezés egyes részeihez hanem ragadós anyag lévén, a növényi részeket is eme részekre ragasztja és ez által számos zavarra ad okot, mi annyira mehet, hogy gőzfűtésnél a falakhoz tapadt növényi részek a hőközlést teljesen megakadályozzák, közvetlen fűtésnél pedig a forgatás válik lehetetlenné és az aszalt árú teljesen elég. A növényi nedv egyszerű kisajtolásával ezt a hátrányt csak igen kis mértékben kerülhetjük el, minthogy a szét nem roncsolt sejtek még nagy nyomásnál is csak kevés nedvességet adnak le. Ezt a nehézséget oly módon győzhetjük le, hogy a növényi részeket az előtt hevítjük föl, mielőtt azok az aszalóba jutnának, tehát a nedvességnek a sejtekből való kifolyását lehetővé tesszük és azután a nedvességet sajtolás vagy czentrifugálás által eltávolítjuk és a benne lévő anyagoknak megfelelően kezeljük, a mennyiben: 1. az oly nedveket, melyek kevés értékes anyagot tartalmaznak és esetleg mérgező hatásúak is, mint pl. a burgonyából származó folyadék, egyszerűen kiöntjük, 2. az oly nedveket, melyek értékes és mérges anyagokat tartalmaznak, az utóbbiak leválasztása után sűrítjük be és a sajtolás által előállított nedvvel keverve dolgozzuk föl, így pl. répalevelek aszalásánál, ha a levet egyszerűen kiönteni nem akarjuk, először az oxálsavat választjuk le, 3. az oly nedveket, melyek értékes anyagokat tartalmaznak, de melyeket tiszta állapotban sem fölhasználni, sem azokból az értékes anyagokat könnyen leválasztani nem lehet, egyszerűen besűrítjük és a kisajtolt részekkel keverjük, Az új aszalási eljárás tehát a következő munkafolyamatokból áll: 1. a növényi részek fölhevítéséből, 2. a nedv kisajt-olásából, 3. az értékes vagy mérges anyagoknak a levekből való leválasztásából, 4. a leveknek legczélszerűebben többszörös besűrítőkben való besűrítéséből és