21259. lajstromszámú szabadalom • Kavaró eljárás nyersvas finomítására

- 3 — mindig más-más részecskéi érintkeznek a gázokkal és a vasrészecskék a pótlékokkal bensőleg üsszekevertetnek. E mellett a megolvasztott massza részecs­kéi egymáshoz vannak viszonyítva, folyton más-más helyzetbe kerülnek és ennek kö­vetkeztében hatásosabban is hatnak egy­másra, úgy hogy a vas átalakulása is rövi­debb idő alatt megy végbe. A fémnek az alul fekvő végnél való meg­érkezésekor a mozgás hirtelen megszűnik, a mi igen heves kavaró hatást idéz elő, mely ismét a reakcziót elősegíti. Ellentétes irányú kilendítéssel ezután a kemencze alul fekvő végét megemeljük, fölül fekvő végét pedig sülyesztjük, a mit mindaddig isméte­lünk, míg a vas át nem alakult és a kész vastömbök el nem távolíthatók. Az erélyes mozgatás és kavarás követ­keztében a massza összes részei mind ugyanazon behatásnak vannak alávetve, egyenletes terméket nyerünk és időt taka­rítunk meg. Mihelyt a vas az eltávolítha­tásra kész, a kemenczének hirtelen nagyobb kilengést adunk, úgy hogy a massza nagy erővel hozzáütődik a kemencze illető végé­hez, mi által az tömöríttetik; ha ezt több­ször megismételtük és a massza kellőleg összetömörtilt, akkor a kemenczét oly erő­sen lendítjük ki, hogy a tcmb a végfalban elrendezett kibocsátó nyíláson kiessék. Ezután bezárjuk a nyílás ajtaját, a ke­menczét friss töltéssel látjuk el és a leírt műveletet újból megkezdjük. Az eljáráshoz szükséges hőmérséket a bevezetett forró gázok segélyével tartjuk fenn. A töltést természetesen nemcsak megol­vasztott állapotban, hanem szilárd halmaz­állapotban is adagolhatjuk a kemenczébe és ebben olvaszthatjuk meg. Sőt lehetne a vasnak oxydálása által a vasoxydot magá­ban a kemenczében is előállítani. A mellékelt rajzok a jelen találmány tár­gyát képező eljárás foganatosítására szol­gáló berendezést tüntetnek föl. Az 1. ábra a lendíthető kemencze oldal­nézete, a 2. ábra harántmetszete, a 3. ábra fölülnézete. Az (A) kavarókemencze (1. ábra) a (b) alapzaton forgathatóan ágyazott (a) csapok által hordatik. A kemencze mindkét oldalán egy-egy (B) tűztér (2. ábra) van elrendezve, melyekből a tűzgázok az űrös csapokon ke­resztül a kemenczébe és ebből a (C) kémé nyeken keresztül kiáramolnak. A kavaró kemencze mindkét végén ajtókkal elzárható (c) nyílások vannak elrendezve, melyeken át a megolvasztott nyers vasat és a pótlé­kokat vezetjük be. A tulajdonképeni kavaró kemenczét legczélszerűbben tűzálló anyag­ból, még pedig kettős falakkal foganatosít­juk, vagy pedig vízcsöveket rendezünk el a falakban, hogy a fenék, valamint az oldal- és véglapok kiégését megakadá­lyozzuk. A kemencze lengő mozgását az egyik csapra ékelt (E) fogaskerék és (d) fogasrúd segélyével egy, a (D) hengerben működte tett dugattyú által idézzük elő. Természe­tes azonban, hogy ezen mozgatást más mó­don is foganatosíthatjuk. A kavaró kemencze két végén ezenkívül alkalmas (F) ajtókkal elzárható nyílások is vannak elrendezve, melyeknek kinyitása után a kész vastöm­böket a kemenczéből eltávolíthatjuk. A tetemes hosszúsággal bíró kemencze merevítése czéljából annak alsó oldalán a (G) vastartók vannak megerősítve. SZABADALMI IGÉNY. Kavaró eljárás nyersvas finomítására, jelle­mezve az által, hogy a megolvasztott nyersvas és vasoxydok keverékét forró gázok jelenlétében ismételten ide-oda folyni kényszerítjük és minden irány vál­tozás előtt hirtelen megállítjuk és ezt mindaddig ismételjük, míg a vas teljesen földolgozva nincsen, mire ezt az ide-oda mozgás sebességének növelése és a masz­szának hirtelen megállítása által tömö­rítjiik, hogy az eltávolításra alkalmas tömböket nyerjünk. (2 rajzlap melléklettel.) PAJ.LA8 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom