21221. lajstromszámú szabadalom • Emelő berendezés
m — 2 kitűnik. A mótor a súlyon van elrendezve és evvel együtt tolódik el az orsón. A 7. ábrán látható kiviteli módozatnál, a mótor az emelő mellett van ágyazva és egy (h) csavarkereket forgat, melynek tengelye az (a) emelő üreges csapjain megy át és közepén egy (i) lánczkereket stb. visel, mely az (e) súlyt mozgatja. A 8. és 9. ábrán egy oly kiviteli módozat látható, melynél az elektromotor közepén van elhelyezve és az emelő mozgását egy (k) olajkatarakt szabályozza. A 10. és 11. ábra egy kiviteli módozatot mutat be, melynél úgy az ellensúly, mint a teher, eltolhatóan van az emelőn alkalmazva, a mennyiben két csavarorsó van elrendezve, melyek mindegyikét egyegy mótor működteti. A kettős emelő ebben az esetben nemcsak függélyes, hanem vízszintes irányban is mozoghat. A 11a. ábra a 11. ábra egy részének oldalnézete, melyen az emelőt a vízszintes irányban mozgató mechanizmus lát- , ható. A 12. ábrán látható elrendezés a 11. ábrán látható egy részének felel meg, csakhogy a mótor által mozgatott csavarorsó helyett láncz vagy kötéláttevés van alkalmazva. A mótor legczélszerűbben reverzálható mótor, az emelő végállásaiban a megállítást a futósúly legczélszerűbben önműködően végezheti, a mennyiben a végállásaiban egy az áramvezetékben alkalmazott kontaktust (indító-, megállító - ellenállást) működtet, úgy hogy a mótor áramköre megszakad. A kontaktus az ellensúly viszszafelé mozgásánál ismét önműködően záródik. Az ellensúly visszafelé mozgásának, illetőleg a mótor reverzálásának megindítására egy a motorhoz vezető külön vezeték szolgál, mely egy reverzáló indítóellenállással és kézi átkapcsolóval van öszszekötve. Ha a mótor működik és a megállító kontaktus ismét zárva van, a reverzáló indító-ellenállást kikapcsoljuk. Az ellensúly eltolását egy értelemben forgó mótor is végezheti, ha ez reverzálható súrlódó kötéssel van fölszerelve. A mótor kikapcsolását nemcsak az ellensúly, hanem az emelő is végezheti. Mikor az emelő a vízszintes helyzeten áthaladt (a súllyal terhelt rész túlsúlyra jutott), az emelővel összekötött kontaktusemelő egy a mótor vezetékébe iktatott kontaktust indító megállító ellenállást kikapcsol. Eme leírt emelő berendezés különös jellemzője az, hogy a súly a teher minden emelésénél vagy sülyesztésénél automatikusan tolódik el és hogy csak a mótor indítása történik kézi munkával. Az ellensúly pályája némileg meg van hosszabbítva, úgy hogy a mótor megállítása valamivel azután történhetik, hogy az ellensúly a teher fölemelésére elégséges eltolódását befejezte. Gyorsjárású emelőberendezéseknél (pl. hengerművek emelőberendezéseinél) a leírt kiviteli módozatnál az elektromos üzemű emelőberendezés reverzálása túlságosan lassan megy végbe, mert a hajtómotor megállítása és indítása túlságosan hosszú időt vesz igénybe. Azonkívül a terhet hosszabb-rövidebb ideig kell a legmagasabb vagy a legmélyebb helyzetben tartani, annak megfelelően, hogy a hengerlendő anyag mekkora sebességgel halad át a hengerek között. Ezt a czélt a 13. és 14. ábrán látható kiviteli módozattal érhetjük el. Az eltolható (1) ellensúlyra az (n) forgattyú az (o) vonórúd és (p) csap segélyével hat és a (v) mótor a (q r) fogaskerékáttevést a megakasztó szerkezetet is képező (s) végtelen csavaráttevés közvetítésével forgatja. A mótor és (n) forgattyú között egy kézi emelő segélyével ki- és bekapcsolható (x) súrlódó kötés van beiktatva. Mikor az (y) emelőpad (a teher) a legmélyebb vagy legmagasabb helyzetében van, a súrlódó kötést kikapcsoljuk és a terhet és ellensúlyt a megakasztó szerkezetet is képező s végtelen csavaráttevés tartja a kellő helyzetben. Egy értelemben forgó mótor helyett természetesen reverzáló motort is lehet alkalmazni.