21209. lajstromszámú szabadalom • Önműködő bélyegző és regisztráló gép

- 12 I— nek megfelelő bélyegjeggyel már a be­dobás előtt el volt látva. A bélyegeknek fölragasztását azonban könnyen tehetjük fölöslegessé az által, hogy a gépet ak­ként rendezzük be, hogy az csak akkoi jöjjön működésbe, ha az ajánlási vagy biz­tosítási díjnak megfelelő összeg előzete­sen lefizettetik. Ily gépnek egyik foganatosítási alakja a 17. és 18. ábrákban sematikusan van föl­tüntetve. A berendezés itt olyan, hogy a (15) tolattyút előbb ki nem húzhatjuk, míg a már említett számlapon föltüntetett ösz­szeget a (148) nyíláson (17. ábra) át be nem fizettük, mely számlapot a (9) gomb segélyével a viszonyoknak megfelelően beállíthatjuk. Mint a 18. ábrából látható, a (15) to­lattyút a (210) rúgó hatása alatt álló (209) emeltyűnek egyik vége fogva tartja. Ezen emeltyű vízszintes tengely körül for­gatható és másik végén a (211) mérleg­serpenyőt hordja, mely a (209) emeltyűn csuklósan van megerősítve és a fizetendő összeg becsúsztatására szolgáló (212) csa­torna alatt_ van elrendezve. A pénzt a (148) nyíláson át dobjuk be, a mikor is a pénzdarab súlyánál fogva a (209) emel­tyűt kilendíti, úgy hogy ennek belső vége a tolattyút szabaddá teszi és a szerkezet a szokott módon működésbe hozható. A tolattyú kifelé való mozgásának vé­gén az azon elrendezett (213) ütköző a (211) serpenyő alsó oldalához erősített (214) bütyökbe ütődik. Ezen bütyök a mér­legserpenyőn forgathatóan van megerő­sítve, még pedig akként, hogy az a to­lattyú kifelé való mozgásakor a (213) üt­köző elől kitérhet és ekkor a 18. ábrá­ban szakadozott vonalakkal jelölt állásba jut. Mihelyt a (213) ütköző a bütykön tűi­mozgott, ezen utóbbi ismét visszabillen, úgy hogy a tolattyúnak befelé való moz­gásánál a (214) ütköző a (211) mérleg­serpenyőt fölbillenti. Ennek következtében a rajta lévő pénzdarab az alul elrendezett tartályba esik és az egész szerkezet a to­vábbi működésre kész. Minthogy a (211) mérlegserpenyőt hordó (209) emeltyűt a (210) rúgó befolyásolja, azért e rúgó feszültségének a befizetendő pénzdarab súlyával kell arányosnak lennie; minthogy pedig a befizetendő összeg a számlap illetőleg az ezt működtető (9) gomb állásával van összefüggésben, azért a gomb forgatását előnyösen arra hasz­nálhatjuk föl, hogy ezzel egyúttal a (210) rúgó feszültségét a befizetendő összegnek megfelelően módosítsuk. Ezt egy zsinór segélyével érjük el, mely­nek egyik vége a (210) rúgóhoz van erő­sítve, másik vége pedig a (215) tengelyre van göngyölve. Ezen tengely a (217) láncz segélyével a (216) tengellyel van össze­kötve, mely utóbbi a (9) gombot hordja. Minden további magyarázat nélkül is vilá­gos, hogy a (9) gomb forgatása által a (210) rúgót tetszőlegesen megfeszíthetjük és hogy ezen feszültséget akként szabá­lyozhatjuk, hogy az, ha a számlapon na­gyobb összeg van jelezve, szintén nagyobb legyen, úgy hogy a számlapon jelzett összegnél kisebb összeg a (209) emeltyűt ki nem lendítheti. Minthogy azonban a (216) tengely a szánnal egyidejűleg mo­zog, gondoskodnunk kell arról, hogy a (217) láncz ki ne kapcsolódhassék, még azon esetben sem, ha a két (215) és (216) tengely közti távolság csökken. A 17. ábra szerinti foganatosítási alaknál ezen czélra a (218) vezetékléczet rendezzük el, melyre a láncz a szánnak lefelé való moz­gásánál ráfekszik. Ép úgy, a mint a fön­tebb leírt szerkezet segélyével az ajánlási illetőleg biztosítási díj számára szolgáló külön bélyegek fölragasztását fölöslegessé tehetjük, ép úgy lehet a közönséges leve­lek bérmentesítésénél szükséges bélyegek fölragasztását is elkerülni. A 17. ábrá­ban látható sematikus rajzban az erre szol­gáló szerkezet közvetlenül az imént leírt mellett van elrendezve. A levél, melyet a (219) nyíláson dobunk be, a (221) mér­legkar által hordott (220) serpenyőre esik. Ezen mérlegkar a levél súlya folytán ki­lendül, úgy hogy túlsó vége fölfelé mo­zog és egy második (222) serpenyőt a megemelt helyzetben tart. Ezen serpenyő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom