21207. lajstromszámú szabadalom • Mágneses szeparátor

- 2 — kezelendő anyaggal megrakott szíjat előnyösen oly hengeres, forgó és egy alkalmas mágnesező csóvét körülvevő mágnes körül vezetjük, melynek palástját az egymás felé hajlított és maguk között csekély rést szabadon hagyó mágnes sarkok képezik ; a csévének ampére-tekerületeit akként választjuk, hogy az említett sarkok telítve tartassanak, miáltal a sarkok között oly erővonalak lépnek föl, melyek a szíjon át az erre adagolt mágneses részecskéket befolyásolják ; a kezelendő anyagot, mint már említettük, ezen szíj közelében két sávban adagoljuk a szíjra, miáltal a mágneses részecskék nemcsak oldalt, ezen sarkok közötti rés felé mozgattatnak, hanem azok egyszersmind az erővonalak behatása alatt a szíj fölületétöl kiinduló és a sarkok közötti rést áthidaló mágneses vonalak szerint sorakoznak. Hogy a kezelendő anyag helyesen vitessék az igen gyorsan mozgó szíjra és hogy az a mágneses vonzatás maximális zónáján kívül eső sávokban alkalmasan osztassék el, a kezelendő anyagot oly sebességgel kell a szíjra adagolni, mellyel maga a szíj mozog; ez azért szükséges, hogy a részecskék a szíjra való adagolás után és a mágneses tér elérése előtt észrevehetően ne zavartassanak. Ajánlatos a szíj mindkét végén hajlítható, pl. nemezből készült karimákat elrendezni, melyek az anyagnak a szíjról való leesését megakadályozzák. A mellékelt rajz a jelen találmány tár" gyát egy foganatosítási alakban tünteti föl. Az 1. ábra a mágneses szeparátor fölülnézete, a 2. ábra annak oldalnézete, a 3. ábra a forgó mágnes egy foganatosítási alakjának metszetét láttatja, a 4. ábra nagyobb léptékű részletrajz, a hol is a mágneses erővonalak sematikusan vannak föltüntetve. Az ábrákban ugyanazon számok azonos részeket jelölnek. Az (1) végnélküli szíj csúszás ellen biztosítandó, a szférikusán kiképezett (2) szíjkorong és másrészt a (3) forgó mágnes köré van vezetve. A (2) szíjkorong előnyösen fából készül és egy sárgarézből készült tengelyre van ékelve. A (3) mágnes, a mint a (3) ábrából látható, a hengeres (4) magból és az ennek végeire szerelt, a sarkvégek gyanánt szolgáló (5, 5') korongokból áll. Ez utóbbiak, a mint az ábrából kivehető, 1 úposan vannak kiképezve, még pedig oly czélból, hogy azoknak mágneses kapaczitása az összes pontokban egyenlő legyen. A két (5, 5') korongon az egész mágnest hordó (7) illetve (7') tengelyrészek vannak megerősítve, melyek a nem mágneses anyagból készült (8) csapágyakban (1. ábra) forognak és maguk is nem mágneses anyagból pl. sárgarézből vannak készítve úgy, hogy sem a tengely-részekhez, sem a csapágyakhoz mágneses részecskék nem tapadhatnak. A (4) magon a korongok között a (9) tekercselés (3. ábra) van elrendezve, mely a (6) mágnes sarkok telítése czéljából elegendő ampére tekeriilettel bír. Az áramot a (9) tekercselésen keresztül tetszőleges módon, pl. a (9') kontaktus gyűrűk (1. ábra) segélyével vezetjük. A mágnes forgatására az egyik tengelyrészre ékelt (10) szíjkorong szolgál. A (6) mágnes sarkok közötti szabad teret valamely nem mágneses anyaggal, pl. fával töltjük ki vagy pedig szabadon hagyjuk, Az (5, 5') korongok külső oldalán a sárgarézből, vagy egyéb nem mágneses anyagból készült (11) gyűrű a (11') fülek segélyével van megerősítve és ily módon mintegy a (6) sarknak nyúlványát képezi. Az (1) szíj közel ez utóbbi gyűrűk széléig terjed és bőrből, sima fölületű szövetből vagy egyéb lágy anyagból készül. Mindkét szélén a (12) karimák vannak elrendezve, melyek alkalmas hajlítható anyagból, pl. nemezből készülnek. A szíjat előnyösen rézsútos pálya mentén vezetjük; a kezelendő anyagot a rézsútos (13) vezeték segélyével adagoljuk a szíjra, a hol is a vezeték a szíjhoz képest akként van beállítva, hogy a kezelendő anyag a szíjra megközelítőleg ez utóbbinak mozgási sebességével csúszik úgy, hogy az anyag a sávokban történő adagolásnál össze nem zavartatik. A (6) mágnes sarkok közötti rés lényegében a már említett mágneses vonzatás maxi-