21204. lajstromszámú szabadalom • Fegyverzet indukcziós mótorok számára

Megjelent J901. évi május lió G-án. MAGY. fg| KII1 SZABADALMI Jgg HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 21204. szám. Vll/g. OSZTÁLY. Fegyverzet indukcziós mótorok számára. OESTERREICHISCHE UNION ELEKTRICIÁTS-GESELLSCHAFT CZÉG BÉCSBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 október hó 16-ika. A váltakozó áramú indukcziós motoroknak tudvalevőleg az az igen nagy előnyük, hogy kollektorral és csúsztató gyűrűkkel nem bírnak. A gyakorlat azt mutatta, hogy csúsztató gyűrűk nélküli mótorok csak aránylag csekély munkaképességre állíthatók elő. Nagyobb motoroknál a csúsztató gyűrűk csak akkor nélkülözhetők, ha a vonzó erőre súlyt nem fektetünk vagy pedig, ha nagy vonzó erőnél a synchron-sebesség közelében a jó haszonhatásról lemondunk. Ez onnan van, mivel az ohmikus és az induktív ellenállás között a legkedvezőbb viszony nem minden sebességre ugyanaz és különösen az indítás pillanatában egészen másnak kell lennie, mint a synchronsebesség közelében. Jó haszonhatás és nagy vonzó erő elérése czéljából ezt a viszonyt módosítani kell tudnunk, ami eddig oly módon történt, hogy az indukált áramok két vagy több csúsztatható gyűrűn haladtak át, melyekhez kefék segélyével változtatható ohmikus, ill. látszólagos ellenállások voltak kapcsolva. Megkísérelték a változtatható ellenállásokat a forgó részbe helyezni, mindig azonban oly módon, hogy egy normális göngyölési rend: szer az áramot változtatható záró ellenállásokon küldje át. A jelen találmány tárgyát képező fegyverzet abban áll, hogy az egyes hatásos göngyölési elemek, vagyis a pálczák, drótok stb. két göngyölési rendszerbe foglaltatnak össze, melyek ugyanazon sarkszámmal, de különböző impedancziával, azaz általában különböző ohmikus ellenállással és különböző önindukczióval bírnak. Mindkét göngyölési rendszer a forgó fegyverzet minden sebességére párhuzamosan van kapcsolva és úgyszólván két útat képeznek az indukált áramok számára. Az áramoknak állandóan a két rendszerbe kell eloszlania. Ha az egyik göngyölési rendszer ellenállását és önindukczióját akként választjuk, hogy ezek viszonya az indításra lehetőleg kedvező és ha azután a második rendszer ellenállásának és önindukcziójának nagyságát és viszonyát akként választjuk, hogy ezek a synchronsebesség közelében való működésre lehetőleg kedvezők, akkor az összes föllépő sebességeknél az áram a két göngyölési rendszerben akként oszlik el, hogy az indítás pillanatában lehetőleg nagy