21181. lajstromszámú szabadalom • Mágneses szikra kioltó elektromos kapcsolókhoz

Megjelent 1901. évi május lió 2-án. MAGY. tfB&KIR. SZABADALMI lERl HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS . 21181. szám. vil/g. OSZTÁLY. Mágneses szikrakioltó elektromos kapcsolókhoz. SIEMENS ÉS HALSKE RÉSZVÉNYTÁRSASÁG GZÉG BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 november hó 17-ike. A mágneses szikrakioltóval ellátott ismert elektromos kapcsolóknál a gerjesztőcsévék vagy állandóan be vannak kapcsolva, (mi a legszokottabb, de a nagy anyag- és energia szükséglet miatt legkevésbbé gazdaságos berendezés), vagy pedig csak szükség esetén kapcsoltatnak be, mely berendezés különösen nagyobb számú megszakadási hellyel bíró szerkezeteknél főleg a segédkontaktusok nagy száma miatt a gyakorlati kivitelnél nagy nehézségbe ütközik. A szóban lévő találmány egy oly berendezés, melynél az ismert berendezéseknél föllépő hátrányok elkerültetnek. Eme szerkezetnél abból a megfontolásból indultunk ki, hogy a szokásos kapcsoló-szerkezeteknél a tnegszakítási helyeket a megszakítandó energiamennyiség alapul vételével mindig legalább két csoportba lehet osztani, (így pl. az ellenállási ós csoportosítási kontaktusokra). A szóban lévő találmány szerint a gerjesztőcséve meneteit ugyancsak két főcsoportra lehet osztani, a nagyobb, rendesen a kikapcsoló csak néhány helyzetében megszakítandó energiamenyiségeknél szükséges csoportot csak szükség esetén (rendesen kevéssel a megszakítás előtt) kapcsoljuk be, míg a kisebb, rendesen több állásnál megszakítandó energiamennyiségnek megfelelő csoport állandóan be van kapcsolva. A találmány lényeges ismérve az, hogy mindkét csoport erővonalai kölcsönösen támogatják egymás hatását. Világos, hogy ily berendezésnél egyrészt aránylag kevesebb drót elégséges, minthogy a csévék egy része csak időszakosan van beiktatva és azonkívül a többi által is támogattatik, másrészt pedig aránylag kevesebb segéd kontaktus szükséges, tehát a szerkezeti kivitel is egyszerűbb fog lenni. Az 1. és 4. ábrán példaképen egy ily berendezés látható, még pedig egy két motorhoz való kapcsoló, melynek kontaktusai csoportosító- és ellenálláskontaktusokra vannak osztva, mely elrendezésnél az említett előnyök különösen világosan tűnnek ki, bár természetesen a közönséges szerkezetű kapkapcsolóknál is elérhetők volnának. Az 1. és 3. ábra az általános elrendezési rajz, míg a 4. ábra a kapcsolási séma (párhuzamos és lánczolatos kapcsolás esetére). Az (a) csoportosító kapcsoló az ismert módon a (b) áramzárógyürűket viseli, melyekre rúgónyomás alatt fekszenek a (c) áramzáró karok. Egy tetszőleges gyűrű (az adott esetben fölülről a második) egy megszakítási helyen (pl. a párhuzamos kapcsolásról a lánczolatos kapcsolásra való átme-